Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)

Dobri Mária: A Biblia éve. – Régi bibliák a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban

désére. A nyomtatással sok példányban, olcsóbban előállítható könyv pedig szélesebb olvasóközönség részére vált elérhetővé, mint az egv-egy gazdag megrendelő részére készített kéziratos kódex.

Luther Márton7 fellépése új fejezetet nyitott a bibliafordítás történetében. Wartburgban kezdte lefordítani az Újszövetséget 1521-ben, a mű 1 év alatt készült el, és 1522-ben már nyomtatásban is megjelent. Az Ószövetség fordításán több mint 10 évig dolgozott, 1534-ben adta ki először. Bibliafordításának egy 1544-es strassburgi kiadása” található meg a könyvtárban, ennek még saját maga végezte a revízióját. Bibliafordításában olyan nyelvjárást használt, amelyet az északi és déli német nyelvterületeken egyaránt mindenki megértett, ezért nagyon népszerű lett, változatlan szöveggel sokszor kiadták a 19. századig, az Egyházmegyei Könyvtár számos 17-18. századi kiadást őriz. Egy korábbi, 1523-as német nyelvű, csak az ószövetséget tartalmazó Bibliához” előszót írt. Mindkét nyomtatványt számos fametszet díszít, a címlapokon Szilv János püspök10 bejegyzése tudósít arról, hogy ő vásárolta a köteteket a könyvtár részére 1791-ben.

Luther kortársa volt Johann Dietenberg domonkos szerzetes,11 aki a katolikusok részére fordította le német nyelvre a Bibliát. Fordításának egy 1571. évi kiadása1' van meg a könyvtárban, amelynek érdekessége, hogy a fametszetes illusztrációk közül többet és a címlapot utólag kézzel kiszínezték. Az 1567-ben megjelent francia nyelvű bibliát Géniben nyomtatta a híres francia humanista Estienne nyomdászcsalád Francois nevű tagja.1'1 A fametszetes illusztrációkkal díszített, kiadói jelvénnyel ellátott kisalakú könyv korabeli, dúsan aranyozott reneszánsz bőrkötése is figyelmet érdemel, a könyv metszése szintén aranyozott, poncolt. A nyomdászdinasztia jelentős tagja volt még Robert Estienne,14 aki a nyomdát az üldözések elől Genfbe telepítette. A műhelyében 1556-ban megjelent Biblia1” a hajdani tulajdonos és ajándékozó miatt fontos, a bejegyzés szerint Faludi Ferenc költő11’ ajándékozta a szemináriumnak 1778-ban.17 A kétkötetes, latin nyelvű Biblia bőrkötése is gyönyörű 16. századi, arabeszkes díszítésű munka, a lapok metszése is aranyozott, virágmintával poncolt.18 Nemcsak a bibliák kötéseire kell figyelmet fordítanunk, hanem illusztrációikra is. A könyvtár 16. századi bibliáinak mindegyike fametszetekkel illusztrált, némelyik a század legnevesebb fametszőjének munkája, mint az 1554-ben a neves lyoni nyomdász, Jean de Tour- nes officinájában megjelent Biblia,19 amelyet a kor neves könyvillusztrátorának, Bemard Salomonnak több mint 200 fametszete díszít.

Míg a katolikus egyházban a Szentírás latin nyelvű fordítása, az úgynevezett Vulgata21 volt használatos, s ebből készültek a nemzeti nyelvű fordítások, a reformációnak - ha kimondatlanul is - az volt a célja, hogy visszatérjenek a forrásokhoz, az ókorban készült etióp, kopt, perzsa, arab fordításokhoz, az Ószövetség szír és görög nyelvű fordításához, a Septuagintához.22 Ezen a téren jelentős munkásságot fejtett ki a kiváló humanista Rotterdami Erasmus,2'1 aki az Újszövetség görög nyelvű kritikai kiadásával segítette a reformáció szövegkritikai munkásságát.24

6