Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Kasztolánczy Tibor: Szombathelyi repülőtér, 1944. augusztus 8. 0 óra 46 perc 2. rész

fiOSZTOLMCZY TIBOR

SZOMBATHELYI REPÜLŐTÉR,

1944. AUGUSZTUS 8. 0 ÓRA 46 PERC 2. RÉSZ

TÍZÉVES DIÁK A SZOMBATHELYI REPÜLŐTÉREN Emlékek 1944—1945-ből

A szombathelyi repülőtér épületeiről készített tanulmányom levéltári kutatásai közben vetődött fel bennem az a kérdés, hogy ha részletesen foglalkozom élettelen tárgyak leírásával, miért nem idézem meg azoknak az embereknek a sorsát, életét-munkáját, akik szorgos, sok áldozatot is követelő szakértelmükkel lehetővé tették, hogy Magyarország legrégibb és legnagyobb repülőgépvezető iskolája magas szinten működhessen. Hamarosan megérlelődött bennem az a gondolat, hogy ha már a véletlennek köszönhetően a 2. világhá- borü idején többször a szombathelyi repülőtéren járhattam, az ott tapasztaltakat kötelességem közkinccsé tenni, már csak azért is, mert nagyon kevesen vagyunk, akik ezt megtehetik. Fogadja a Tisztelt Olvasó felidézett emlékeimet olyan szeretettel, amilyen szeretettel papírra vetettem őket.

A Magyar Királyi Honvéd 1. számú Önálló Repülőgép-javító Műhely a 2. világháború idejére kitűnően felszerelt, minden igényi kielégítő, komplex feladatokat ellátó létesítménnyé vált.1 Ez azonban nem volt minden előzmény' nélkül. Az 1. világháború alatt meginduló pilótaképzés a repülőgépek állandó karbantartását és javítását már a kezdeti időkben is megkövetelte, ezért hozták létre a műhely'hangárt (16). A vesztes háború után az összes hangáit lebontották, kivéve ezt az egyet, s ez lett az 1924-ben, a Kenesc Waldemár parancsnoksága alatt meginduló titkos pilótaképzés bázisa. Miként tanulmányom első részében erről bővebben is írtam, a rejtett fejlesztések eredményeként 1929-re felépült a REGVI két nagyhangára (8, 10), s a repülők tárolása mellett azok javítását is itt oldották meg. Ide újabb szakembereket vettek fel és képeztek ki. E szükségmegoldás 1936-ig maradt fenn, amikor átadták az 1. sz. Műhelyt. Az épület paramétereit és a helyiségek beosztását már korábban közöltem, azonban a jobb megismerés érdekében alaprajzát is mellékelem (20. kép).

A műhely személyzetének egyr része jól képzett polgári alkalmazottakból állt, többségük szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezett. A katonai részleg - vagyis a sorozott állomány' - képesítését már a polgári életben vagy' a légierőnél szerezte meg. 1942-ben mintegy 20 katona, 15 polgári szakember és 15 tanonc tette ki a létszámot. A háború végén - a front közeledése miatt - űj tisztekkel, tisztjelöltek- kcl, mérnökökkel, valamint egyetemi sportrepülőkkel bővült a műhely állománya.

61