Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)
Melega Miklós: A 120 éve megnyitott szombathely-pinkafői vasútvonal kiépítésének története, 1881–1888. 1. rész
2,5 éves határidőt szabott meg, a társaság székhelyéül - a vicinálisok többségéhez hasonlóan — Budapestet jelölte ki. A miniszter megadta egyúttal a kisajátítási jogot a pálya kiépítésének céljára, valamint részletesen meghatározta a vasútvonal létesítésének adminisztratív, pénzügyi és műszaki feltételeit, és maximalizálta a személy- és teherszállítási díjakat. A rendelet alapján az engedély 90 évre szólt, annak leteltével a vasutat és tartozékait jó állapotban, ellenszolgáltatás nélkül a magyar állam tulajdonába kellett átadni. A rendelet melléklete részletesen meghatározta a vasút építése során betailandó műszaki paramétereket. A miniszter végezetül előírta, hogy a munkálatok tényleges megkezdésének, illetve a végleges engedély megadásának előfeltételeként a társulat részéről a törzsrészvény-tőke 30%-ának befizetését igazolni kell.40 1887 októberében a részvényesek megtartották első nagy értekezletüket Felsőőrött, és megvitatták a megalapítandó részvénytársaság alapszabály-tervezetét. Az alakuló közgyűlés 1887. december 29-én ugyancsak Felsőőrön, a Magyar Királyhoz címzett vendéglőben került sorra. Ekkor fogadták el a társaság alapszabályait, választották meg a felügyelő bizottságot és rendelkeztek a részvények ellenértékének befizetési határidejéről.41 Az alapszabályban rögzítettek szerint a társaság Szombathelytől Rohonc, Sámfáivá (ma: Hanners- dorf, Ausztria), Németszentmihály, Vörösvár, Felsőőr településeken át Pinkafőig vezetendő helyi érdekű gőzvontatású vasút megépítésére és üzemeltetésére jött létre, a miniszteri engedélyben biztosítottt 90 éves időtartamra.4' A vállalat céljait az 1897-ben végrehajtott alapszabály-módosítás után a következőkkel egészítették ki: ,/l társaság czélja továbbá minden szállítási üzlet vizen vagy szárazon, a mely a társaság saját, vagy általa bérben birt vonalaival összefüggőleg a szabadalmak és engedélyek sérelme nélkül eszközölhető. Azon földek, erdőségek, bányák, fém, gép. vagy más gyárak vétele, eladása. használata, üzletbe helyezése és üzletben tartása, melyek a társaséig áltál bármely jogezimen szereztettek, vagy jövendőben szereztetni fognak. ”4' A társaság megalakulásakor a következő személyek alkották a 18 fős igazgatóságot: az elnöki tisztet betöltő Szájbely Gyula rohonci földbirtokos és országgyűlési képviselő, Erdődy István gróf és Erdődy Gyula gróf vörösvári földbirtokosok, Reiszig Ede alispán, Batthyány Károly gróf gyimótfalvi föld- birtokos, Miller J. M bányatulajdonos, Rupprecht Tasziló városhodászi (ma: Markt Neuhodis, Ausztria) földbirtokos, Dezse Gyula felsőőri ügyvéd, Illés Ferenc németszentmihályi kanonok, Laky János felsőőri ügyvéd, Putsch Sándor pinkafői posztógyáros, Guetli Sándor felsőőri evangélikus esperes, Kappler János pinkafői kereskedő, Winkler Mihály rohonci városbíró, Plalla- ma Vilmos, a bécsi gőzmozdonyú városi villamos vasút igazgatója, Victor Krüzner az LAG igazgatója, dr. Volz Frigyes az előbbi társaság és egyben a Bayerische Vereinsbank elnöke, végezetül a kormányzat által delegált Fakh Károly, a Kereskedelemügyi Minisztérium nyugalmazott tanácsosa, budapesti lakos. Az alapszabályok értelmében az igazgatóság három tagját az LAG, egy tagját a kormányzat delegálhatta. Pinkafő, Felsőőr, Németszentmihály és Rohonc községek egy-egv fővel képviseltették magukat a vezetőségben. Ezen 26
