Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)
Dobri Mária: A Biblia éve. – Régi bibliák a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban
1 év és 3 hónapra volt szüksége, Olmützben fejezte be 1607-ben. 20 évnyi késedelem, többszöri átnézés és javítás után azonban csak 1626-ban jelent meg Bécsben, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Pázmány Péter és a kincstár támogatásával. Káldi bibliafordításának alapja a Vulgata, melyet a tridenti zsinat 1546-ban a katolikus egyház hivatalos Bibliájának nyilvánított. Bibliafordítása viszonylag kis példányszámban, 2000 darabban jelent meg, nagy fólió alakban, díszes rézmetszetű címlappal,4” amelyen a magyar szentek - köztük Szent Máidon - láthatók. Nyelvezete, vagy a Ids példányszám miatt nem vált el- teijedtté, és meg sem közelítette a Vizsolyi Biblia népszerűségét. így a 2. kiadása csak több mint 1 évszázad múlva, 1732-ben jelent meg Nagyszombatban,4” Berger Leopold nyomdájában változatlan címlappal és szöveggel, a 3. kiadás pedig 1782-ben Budán a „Királyi Universitasnak Bötüivel”,50 de már egyszerűbb címlappal. Mindkét 18. századi kiadásból több példány is van a könyvtárban. A neves protestáns bibliafordító Károli Gáspár51 munkájának csak későbbi - 18. századi - ldadásai találhatóak meg a régi bibliák között. Az egyiket 1794-ben52 Pethe Ferenc5'* adta ld Utrechtben, ahol ekkor tanulmányait végezte, 11.000 példányban. A végéhez csatolta a zsoltárokat, az elején pedig Szombatin János”4 összeállítása olvasható a magyar bibliafordítások történetéről. Az 1790-ben Pozsonyban nyomtatott Biblia”” csak az Újszövetséget tartalmazza Károli fordításában, a bejegyzése szerint Czuppon György5*’ professzoré volt. Az alsósziléziai Latibánban 1754-ben kiadott Újszövetség”7 viszont nem Károli Gáspár fordítása, hanem szeniczei Bárány György”5 munkája, áld görög eredetiből fordított, a munkában Sartori János”'1 volt a segítségére, mindketten evangélikus lelkipásztorok. írásunkban az Egyházmegyei Könyvtár régi bibliáiból igyekeztünk kiválogatni azokat, amelyeket kiadástörténetileg a legjelentősebbeknek véltünk; a terjedelem szabta határok nem teszik lehetővé, hogy bővebben kitérjünk a possesorok személyére, a bibliákat díszítő metszetek készítőjére, vagy a kötésekre. Ennek ellenére talán sikerült érzékeltetni, hogy a könyvtár milyen gazdag régi bibliákban. JEGYZETEK 1 Herzan Ferenc bíboros 1800 és 1804 közölt Szombathely második püspöke volt. Római tartózkodásának éveiben értékes, 5000 kötet tartalmazó könyvtárt gyűjtött össze, amely az Egyházmegyei Könyvtár kiilöngyűjteményeként ismert, fíéjin Cnjula: A szombathelyi egyházmegye története. 1. köt. Szombathely, 1929. (továbbiakban: Géfin, 1929.) 159-238. p. ~ A Püspöki Könyvtár az egyházmegye püspökeinek könyvtáraiból válogatott gyűjtemény, jelenleg rendezés alatt áll. Az állományban négy 18. századi Biblia található. '* Szily János az egyházmegye első püspöke volt. 1777—1799 között, ő alapította a ma Egyházmegyei Könyvtár néven ismert gyűjteményt 1791-ben. Gélin, 1929. 23-154. p. 4 A bibliák címleírását a kéziratos katalógus szerint közöljük. A címben előforduló három pont a kevésbé jelentős szavak kihagyását jelenti; a közreműködők, a nyomdahely, a nyomdász vagy a nyomda megnevezése a nyomtatványban használt névalakban szerepel; a méretet ívrétben (pl. 2°), a terjedelmet a kiadványtól függően fólióban (föl.) vagy oldalszámban (p.) adtuk meg; a leírás végén, vastagon szedve található a mű raktári jelzete. 10
