Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/2 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Kosztolánczy Tibor: Szombathelyi repülőtér, 1944. augusztus 8. 0 óra 46 perc. 1. rész

1943-ban még intenzívebben folyt az építkezés, noha ezt az optimizmust a frontesemények távolról sem támasztották alá. Ez évben tornatermi barakkot adtak át (K[9a]), új kút fúrásába kezdtek, s elkészült a szennyvíztisztító a „B”- telepen. Kijelölték a Seepeller és Famo egyesített rendszerű fékpad épületét, ám ez a terv már nem vált valóra, mert a berendezés beszerzése meghiúsult. A 8. számú hangárban kazánházat, szénraktárat, festőműhelyt alakítottak ki; mindemellett használatba vettek egy újabb 200 fős legénységi barakkot (26a). S csak ezután jött a java; 1944 elején az alábbi nagyobb beruházásokon dolgoztak: új parancsnoki épület (A[ 22])

GH raktár és műhely (D[26b]) új tiszti étkezde (E)

30 fős nőtlen tiszti épület (F) új gyengélkedő (G)

120 fős legénységi épület (L) mosoda (M) sütöde (N)

központi kazánház (P)

az új Akadémia GH raktára és műhelye (R) az új Akadémia épülete (S) raktár-szín (X)

Diesel áramfejlesztő gépház (Y)

16 db 50 személyes körboltozatos óvóhely (Z)

Mindemellett betonutat építettek az új épületekhez, valamint álcázó festéssel látták el a tetőket és a falakat 28.843 m'-nyi felületen. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az előbbi létesítmények nagyobbik hányada teljesen soha nem készült el, többet pedig 1944 májusában a német csapatok a maguk használatára foglaltak le.”

AZ EGYES ÉPÜLETEK ISMERTETÉSE

Az „A”-telep épületeinek azonosítását kétféle helyszínrajz segíti. A nagyobb méretarányú áttekintő helyszínrajz (AT) általános információkat tartalmaz a telep kiterjedéséről, az épületek elhelyezkedéséről és az úthálózatról. Ezt a helyszínrajzot kisebb méretarányban, hat szelvényre osztva is közlöm, ezáltal az épületek alaprajza, illetve környezetük jobban tanulmányozható: ezek az A—B—C—D-E-F szelvények (2-7. kép). Az egyes épületek azonosításához - a nevükön kívül - a kezdeti időkben római számokat használtak, mert a Monarchiában ezt így látták jónak. Ez a számozás - a hangárok előtt húzódó iitat észak-déli irányúnak tekintve10 - délről kezdődött és észak felé folytatódott, vagyis az egymás után felépített új hangárok mindig eggyel nagyobb számot kaptak.

Az 1. világháborút követően az új fejlesztéseket is ellátták római számokkal. Mivel azonban az épületeket immáron különböző helyeken húzták fel, az egész területen szétszóródó római számozás áttekinthetetlenné vált, másrészt a nagyobb számok bonyolult alakja az azonosítást szinte lehetetlenné tette. Ezért az 1930-as évek végén a római számokat arab számokra cserélték: az 1. számot

70