Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/2 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Kosztolánczy Tibor: Szombathelyi repülőtér, 1944. augusztus 8. 0 óra 46 perc. 1. rész

líOSZTOI.Á.W/Y TIBOR

SZOMBATHELYI REPÜLŐTÉR,

1944. AUGUSZTUS 8. 0 ÓRA 46 PERC 1. RÉSZ

Köztudomású, hogy a szombathelyi repülőtér 1915-től kezdődően a 2. világháború végéig a katonai pilótaképzés legnagyobb hazai bázisa volt, ugyanakkor magas színvonalú javítási és szerelési műszaki háttérrel is rendelkezett. Az utóbbi időben az ott folyó egykori képzésről több visszaemlékezés és tanulmány is megjelent, külön öröm, hogy a tanulmányok szerzői visszanyúltak az 1. világháború alatti kezdeti próbálkozásokig, majd a szervezett repü- lőgépvezető-képzés megindulásának időszakához.1

Ugyanakkor sajnálattal állapítottam meg, hogy teljesen hiányzik a repülőtéri létesítmények - hangárok, műhelyek s egyéb műszaki épületek - számbavétele, külső és belső állapotuk feltérképezése, s a bennük folytatott tevékenység leírása. Ezen kívül nem találkoztam olyan hely szín rajzzal sem, amely részleteiben tükrözte volna az egykori valóságot, s amely az egyes épületeket pontosan megnevezte volna; különösen igaz ez az 1943-1944. évi építkezések dokumentálására.

E hiányt kiküszöbölendő, arra vállalkozom most, hogy rekonstruáljam azt a kisvárosnyi repülőtéri épületegyüttest, amelyet magyar mérnökök tervei alapján helyi munkások építettek fel: ne vesszen el tehát nyomtalanul, s Szombathely legyen büszke erre az egykori, jól felszerelt létesítményre, amely - a kor legnagyobb vidéki repülőtereként - sok polgárának munkát és megbecsülést adott. Nem tekintem viszont feladatomnak, hogy a szombathelyi repülőtéren zajlódó kiképző-tevékenységgel részletekbe menően foglalkozzam. Nem ismertetem tehát a „B”-telep létesítményeit sem, amelyek ugyan a katonai kiképzést segítették, de a szombathelyi repülés bölcsője az „A”-rcpülőtéren volt, amely viszonylagos fontosságát a 2. világháború után is megőrizte.

Itt kell kitérnem a tanulmány címének magyarázatára is. 1944. augusztus 8-án 0 óra 46 perckor a Royal Air Force (továbbiakban: RAF) 72 bombázójából kioldott nagyméretű romboló bombák rendkívül súlyos és helyrehozhatatlan károkat okoztak a repülőtéri épületekben. A cím tehát szimbolikus, az utolsó percre utal, arra, amelyben az épületek legteljesebb formájukban léteztek.

Néhány szót szólok még a kutatás nehézségeiről is. A katonai objektumok dokumentációja a budapesti Idád történelmi Levéltárban található meg, a rekonstrukciót viszont nehezítette, hogy a kivitelezett építési tervek meg nem valósult, illetve félbehagyott épületek alaprajzaival keverednek, sokszor kellett mérlegelnem azok használ hatóságát.’’ Hasonlóképpen bonyolult munka volt az ugyanoda tartozó helyszínrajzok részadataiból az egyetlen, lehető legpontosabb változatot elkészítenem.

62