Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/2 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Farkas Gábor: A zirci apátság nyugat-magyarországi birtoka, a szentgotthárdi uradalom és a szerzetesek, 1878–1950
hozták magukkal osztrák igazolványokkal ellátva. (A kaszagyár vezetői, akik maguknak is szereztek gépkocsit, a határon való biztos visszajutás érdekében orosz tiszteket fizettek volna meg.) Ok vásároltak az apátúr számára egy Opel Admiral típusú személygépkocsit, és oldalkocsis motorkerékpárt a zirci gazdasági részlegnek. A gépkocsiért 48.000 schillinget (8000 Ft) a motorkerékpárért 10.000 schillinget fizettek (1600 Ft). 1947. augusztus 20. után újabb két személyautó érkezett Ausztriából Szentgottliárdra. (Az autók árát, 880.000 Ft-ot, az igazgató Zircre küldte.) Az agrárszemléletű Hagyó Kovács meg is jegyezte: „hamarosan több gépjárművünk lesz. mint lovunk A fővárosból egyre többen emigráltak a nyugati államokba. Az út Szent- gotthárdon keresztül is vezetett. Igmándi Aladár gazdasági főtanácsos Hagyó Kovácshoz fordxdt a maga és családja külföldre távozása elősegítésében. Hagyó a szentgotthárdi kolostorban szerzett a családnak szállást, amíg megszervezik a határon történő átjutást. Címet adott a főtanácsosnak, ahová biztonságosan fordulhat, a további távozás érdekében (Pfarramt, Mogersdorf, egykori ciszterci plébánia) .'*'* A szentgotthárdi konventet 1947-ben 10 tag alkotta: Várkonyi Fidél perjel; Láng Vince alperjel-provizor; Véghelyi István házgondnok; Jambrich Oszkár jószágkormányzó; Horváth Kázmér hittanár; Hölvénvi Olaf segédlelkész; Bartók Egyed, Gondán Felicián, Küzdi Aurél, Sziics Aladár középiskolai tanárok, nyugalomba helyezve.'*4 Az 1947. évben tartott rendi káptalani gyűlésen - sorrendben az 58. - a szentgotthárdi káptalanból a perjel, az alpeijel és Horváth Káz- mér vett részt.'*'"1 Az 1949. évi káptalani gyűlés volt az utolsó a rend megszüntetése előtt. Az apáti beszámolóban a szerzetesrendek sorsa is szóba került. Említette, hogy a nácik Németországban, Ausztriában feloszlatták a szerzetesrendeket, de a háború után megtörtént újjászervezésük. Magyarországon a rendek agonizálnak; mintha Haydn búcsúszimfóniája csendülne fel: egyre kevesebb hangszer játszik, a dallam lehanyatlik, végül összeomlik, mint a kimerült ember. A szimfóniát Esterházy herceg megértette, most a magyar állam politikai vezetői érzelem nélkül szemlélik a szerzetesrendek haláltusáját. Az apát kiadta a jelszót: „áldozatban érik a győzelem” Utalt még az 1950. évi káptalani gyűlésre is, amely a rendi történetben a 60. lesz. Ezt a ciszterci rend nem érte meg. 1950. június elején deportálták a szerzeteseket. A szentgotthárdi konvent tagjait június 9-én szállították Kunszentmártonba, a karmelita kolostorba/*7 JEGYZETEK 1 Emlékkőim", melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepen közrebocsát a hazai cziszterczi rend. Szcrk. Békcfi Rémig. Bp., 1896. (továbbiakban: Békcfi, 1896.); Z/m.sz- ki/nc Slcmcgcj Mária: A szentgotthárdi ciszterci apátság története és művészetének emlékei, 1183-1878. In: Szcntgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szcrk. Kuntár Lajos, Szabó László. Szombathely, 1981. 398-540. p. Békcfi, 1896. 79. p.; Veszprém Megyei Levéltár (továbbiakban: YeML) A Ciszterci Rend Zirc-Pilis-Pásztó és Szentgotthárdi Apátságának levéltára (továbbiakban: ZAL) Archívum Vetus (továbbiakban: AV) E C 40 49 A. 1878. 60
