Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/2 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Tóth Endre: Római utak a Dunántúlon és a Tabula Peutingeriana
megírta Savaria-Szonibatltcly történetei. 'I'áilh Endre: Sehöcnvisncr István. In: Magyar mn- zciinii arcképcsarnok. Főszerk. Boció Sándor, Viga Gyula. Bp., 2002. 774. p. Katancsich Péter (1750-1825) leiként történeti földrajzzal foglalkozott. Számos munkája kéziratban maradt, ezeket az Egyetemi Könyvtár őrzi. A régi feliratokat és a betűtípusokat is tanulmányozta - példáid a koronázási palást, és a Gizclla-kcreszt leiiratait és mini ilyen, a történeti felirattannak is egyik legelső képviselője volt. S/.inni/ci dár/sep. Magyar írók élete és munkái. 5. köt. Bp., 1897. (továbbiakban: Szinnyci, 1897.) 1 171-1 174. hasáb. Orbis anticjuus ex tabula itincraria, (piac Theodosii imperatoris et Peutingeri audit, ad sys- tema geograpliiae redaetus, et eommentario illustratus opera Matth. Petri Katancsich ... cum genuino indiee geographico ad caleem. Buda, 1824—1825. Pars. 1. Contincns Etiro- pam. MII, 736 p.; Pars 2. Contincns Asiam et Africam. 625, 97 p., 12 térk. A Tabula Peutingeriana részletének 1751. évi magyarországi másolatát lásd Tomira S/.ás/.- kij dános: Magyarország első történelmi atlasza. Bp., 2004. 35-80. p. ~<> Scheyb, Franz Christoph von (1704—1777) költő, művészctelmélcti író. Wur/.bacU. (kmstant von: Biographisches Lexicon des Kaisertlmms Oesterreich, ... Theil 29. Wien, 1875. 248-249. p. Karacs Ferenc (1770-1838). A (ifin Irán: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig. = Századok, 1874. 2. fűz. 88-90. p.; Pataki/ Dénes: A magyar rézmetszés története. A XVI. századtól 1850-ig. Bp., 1951. (továbbiakban: Patakv, 1951.) 147-152. p. nem sorolja fel Karacs munkái között a Tabula Peutingeriana metszését. Szinnyci .Józseí sem ismeri Karácsnak ezt a művét. Szinnyci, 1897. 988-994. hasáb. Papp-Váry Árpád viszont igen. Papp-\’ánj Árpáid: Magyarország története térképeken. Bp., 2002. (58. p. Lclinhardt Sámuel (1790 k. -1840 után). Sámuel Lchnhardt, akademischer Kupferstecher in Pest. ln: Topographische Besehreibungen des Königreiches Ungarn ... von Michael von Kunits. Bd. 1. Pcsth, 1824. 122-123. p.; Pataky, 1951. 170-175. p. Kiss (iáiból - Tóth Tónire: A vasvári „Római sánc” és a „Katonák útja” időrendje és értelmezése. Adatok a korai magyar gyepű rendszer topográfiájához. 1. — Communicationcs Arehacologicac Hungáriáé, 1987. (továbbiakban: Kiss — Tóth, 1987.) 131. p., 11. jegyzet. '*0 Összefoglalóan lásd Nováiki (ii/ula: A Scarbantiaból Savariába vezető út. = Soproni Szemle, 195(5. 2. sz. 175-178. p.; Landscapes and monuments along the Amber road. A Borostyánkő lit tájai és emlékei. Landschaft und Denkmäler entlang der Bernsteinstrasse Ed. Gömöri «János. Sopron, 1999. 1.38 p.; ( sermén/ji Wijk - Táith Endre: Der Abschnitt der Bernsteinstrasse in Ungarn. In: Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője (továbbiakban: Sa varia.) Ki., 1982. Kapcsolatok Észak—Dél között. Történeti, kulturális és kereskedelmi kapcsolatok az európai borostyánkő utak mentén az i. e. I. évezredtől a római császárkor végéig. Nemzetközi kollokvium, 1982. Bozsok—Szombathely. IIrsg. Gábor Bandi, Vajk Cscrményi. Szombathely, 1983. (továbbiakban: Cscrményi — Tóth, 1983.) 238-290. p.; Ilciliiuj, Irine: Die römische Bcrnstcin- straiác im Milteiburgenland. = Burgenländische Heimatblätter, 1989. licit 3. 97-1 1(5. p. 1 Legutóbb írtam róla: Táith E.: The Occupation of Pannónia. In: The Roman Army in Pannónia. An archaeological guide ol the ripa Pannonica. Ed. Zsolt Visy. Bp., 2003. 19-24. p. Kiss Péter - Sosy.larits Öltéi: Ivin besonderer Meilenstein aus Savaria. In: Savaria. 23/3. Pars archacologica, 199(5-1997. Szerk. Ilon Gábor. Szombathely, 1998. (továbbiakban: Kiss-Sosztarits, 1998.) 101-113. p. \'isi/ Zsolt: A ripa Pannonica Magyarországon. Bp., 2000. 144 p., [ 171 j t. :U tt l; O. Kolli, Anne: Transport und Nac.hrichtentransfcr im Römischen Reich. Berlin, 2000. (továbbiakban: Kolb, 2000.) 380 p. (Klio. Beihefte. N. F\; 2.) :,<i Kolb, 2000. 308-332. p.
