Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Kalocsai Péter: A Batthyányak szerepe a Nyugat-Dunántúl modernizációjában a 19–20. század fordulóján

A korabeli Magyarországon ekkor még csak kevés településen élvezhették a polgárok az áramszolgáltatásból adódó előnyöket, pl. 1884-től Temesváron (ma: Timigoara, Románia), 1887-től Karánsebesen (ma: Caransebe§, Románia), 1892- től Kaposváron és Szatmárnémetiben (ma: Satu Maré, Románia), 1893-tól Budapesten és Pécsett, 1894-től Egerben, Iglón (ma: Spisská Nová Vés, Szlovákia), Késmárkon (ma: Kezmarok, Szlovákia), Máramarosszigeten (ma: Si- ghetu Mamiatiei, Románia), és Nagykanizsán, 1895-től Epeijesen (ma: Presov, Szloválda), Jolsván (ma: Jelsava, Szlovákia), Szegeden és Zentán (ma: Senta, Szerbia), 1896-tól Kassán (ma: Kosice, Szloválda), Nagybecskereken (ma: Zrenjanin, Szerbia), Rozsnyón (ma: Roznava, Szloválda), Szolnokon és Szombathelyen. 1908-ban az ország 138 városából csak 79-ben volt villamos áram-szolgáltatás !5a

A megalakult részvénytársaság átvette a Gothard Sándor, Knebel Jenő és Nagy Jenő által a villamosvasút építésére elnyeli engedélyeket, Bánó László és Szüts Béla mérnökök által készített terveket és az előmunkálatok - amelyben Batthyány Géza és Lajos grófoknak nagy szerepe volt — valamennyi iratanyagát. A kereskedelemügyi miniszter 1896. december 5-én, 73.600/1896. számon adta ki „A szombathelyi villamos közúti vasút építésévé és üzletére vonatkozó Engedélyokirat”-ot.54 A gyorsan megépített vasútüzem átadására és a villamosközlekedés megnyitására a 1897. június 4-én került sor.'"’5 így Budapest és Pozsony után - Magyarországon harmadik városként - Szombathely utcáin is megindult a menetrendszerű villamosforgalom.50 A város lakóijoggal lehettek büszkék e modem közlekedési eszközre, hisz nemcsak Magyarországon, de az egész Monarchiában sem volt ekkor még általános a helyi tömegközlekedés villamossal történő lebonyolítása. Bécsben is csak néhány hónappal korábban, 1897. január 28-án, Prágában mintegy 20 nappal később, 1897. június 24-én indult meg a városi villamosközlekedés. A Monarchia több nagyvárosában is csak évekkel később létesítettek városi villamosvasutat, például Grazban 1899-ben, Brünnben (ma: Bmo, Csehország) 1900-ban, Krakkóban (ma: Krakow, Lengyelország) 1901-ben, Innsbruckban 1905-ben, Salzburgban 1909-ben és Zágrábban (ma: Zagreb, Horvátország) 1910-ben.57

A villamosvasút Kliegl József tervei alapján készült. Vonalhálózata a pályaudvar, Széli Kálmán utca-Király utca-Horváth Boldizsár (Fő) tér-Berzsenyi Dániel (Széchenyi István) utca-Széchenyi István (Berzsenyi Dániel) tér-iskola (Hollán Ernő) utca—Nagykar utca, Püspöki Iskola fővonalból és a Nagykar utcából a Kiskar és Kereszt (Kiskar) utcákon át a Hosszú (Thököly Imre) utcai forgalmi telepig teijedő személyszállításra nem használt szárnyvonalból állt.'"15 1900-ban a Kiskar, Operáit és Kálvária utcákon át a Szent István parkig hosszabbították meg a villamos fővonalát, a menetrendszerű forgalom április 12-én indult meg e szakaszon.50 A pálya hossza 2058 m-ről 2804 m-re nőtt meg.00 1904. január 8-án nyitották meg a vasíítállonras új felvételi épületéhez vezető Széli Kálmán utca-Petőfi Sándor (Vasút) utcai vonalat.01 A VEMR tulajdonát képező Szombathelyi Villamos Közúti Vasút pályahossza 3026 m lett.oa Az utazóközönség kényelmére számos újítást vezettek be. 1898 áprilisától az utazóközönség jobb tájékoztatása érdekében a megállóhelyeken jelzőlámpákat szereltek fel. A villamosoknak a végállomásokról történő elindulásakor kigyul66