Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Söptei Imre: Bersek József, 1807–1865. – Egy valósabb életrajz

amelyet a magasabb parancsnokok saját hatáskörben adományozhattak a csa­tatéren mutatott hősies magatartás honorálására. Erre is tekintettel kaphatta meg május 12-én keltezett - 8-tól érvényes - ezredesi rendfokozatát.57 A vereség fájdalma elhomályosította tisztánlátását, vág}’ csak átvette a korszak hangadóinak véleményét, mert önéletírásában egyértelműen Görgei Artúrt tette felelőssé a kudarcért. Lelki szemei előtt már felrémlett a dicsősé­ges győzelem, Bécs hadba szólításával az örökös tartományok megszállása, Ferenc Józseffel a magyar alkotmány elfogadtatása. Mindez pedig amiatt nem valósulhatott meg, mert Görgei 4 napig ünnepelte Komáromban a trón­fosztást. A végső következtetést is levonta egykori parancsnokára vonatkozó­an: ő Áruló és gyilkosa voll hazájának.”58 A továbbiakban történtekről eltérő adatokat találunk a feldolgozásokban. Bérsek utólag azt próbálta sejtetni, hogy a világosi fegyverletételig aktívan szol­gált,^n” a hivatalos életrajza szerint részt vett még Buda ostromában és a jú­niusi, Vág folyó melletti csatározásokban. Júliustól betegsége miatt nem vezényelt a harcokban, de végig csapatánál maradt.1’” A legújabb kutatások sze­rint hadbírósági tárgyalásán azzal védekezett, a függetlenségi nyilatkozat miatt, amivel ő természetesen nem értett egyet, kérte szolgálat alóli felmentését.<>1 Ugyanakkor nehezen hihető, hogy az április 14-én elfogadott, a Habsburg-ház trónfosztását kimondó függetlenségi nyilatkozat után alig 1 hónapijai ezredessé kinevezett - és azt el is fogadó - katona ne békült volna meg helyzetével. A világosi fegyverletétel után fogságba esett, az aradi vár kazamatáiban he­lyezték el, mintegy 700 egykori császári tiszt bajtársával együtt. Ekkor még sza­badon járhattak-kelliettek, de a várparancsnok szívtelensége miatt több mint 1 hétig még szalmát sem kaptak. Lovaikat, szekereiket elkobozták; magyar pénzei­ket elvették és nyilvánosan elégették. Ellátásukra napi 1 forintot biztosítottak.”' A hadbíróság 1850-ben első- (február 27.) és másodfokon (március 14.) is elítélte, azonos beosztású tiszttársaihoz viszonyítva alacsony büntetést, 10 év Aradon töltendő várfogságot kapott.”' Bersek szerint minden egykor csá­szári szolgálatban álló hivatásos tisztet először halálra ítélték, majd ezt ke­gyelemből változtatták 18 évtől lefele, különböző tartamú börtönbüntetésre. Kiegészítő büntetésként vagyonelkobzást is elrendeltek ellenük, fogságuk alatt napi 10 krajcár értékű ellátmányra voltak jogosultak.”* Bersek vagyonel­kobzásával kapcsolatban Kőszegre érkezett hivatalos utasítás nyomát nem találtuk. Talán azért, mert csak automatikusan alkalmazott adminisztratív in­tézkedésről volt szó, amely tényleges vagyon hiányában végrehajthatásra nem kerülhetett. Majd 2 évig sínylődött az aradi várbörtönben, amikor 1852- ben szabadult. Az időpont sem egyértelmű, Bersek szerint június 14-én, Fe­renc József magyarországi látogatása alkalmából kapott amnesztiát,”'"’ Ilona Gábor utolsó feldolgozásában viszont január 27-én kapott kegyelemről írt.”” Erre az alkalomra Bersek jól kellett, hogy emlékezzen, ezt erősíti házasság- kötésének ideje is. Arról lehet esetleg szó, hogy a kegyelmet már korábban elhatározták, végrehajtásával azonban megvárták az uralkodó személyes je­lenlétének ünnepélyes alkalmát. 85

Next

/
Thumbnails
Contents