Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

1. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: „Torma az orruk alá!" - Egy vidéki élclap, 1882-1892 - 1. rész

*fc&&fefeffgí Mikor a lapokban/azl olvastam, hogy Mikszáth Kálmán a torkával vesződik, nagyon elszomorodtam. Ha^a tolla arany — gondolám — a hangja legalabbjs ezüst, melynek még csak ezután «fcnrjn.' hftsaniif venni — az ország házában. Kár volna hát azért a kincsért is, ha elkallódnék. .' Ámde vigasztalót mondok. Abban a kiváló szerencsében részesülök, hogy Magyarország^ koszorús elbeszélőjét színtől színre láthatom, s meggyőződést szerezhetek arról, hogy hangjának ezüstje — hála a gondviselésnek és Gleichenbergnek — vissza ~'nyerte" régi Csengését. • - •-• Köztudomású, hogy Mikszáth e kies fürdőben keresett orvosságot makacs torok baja ellen, s Gleichenberg büszkén jegyezte az ő nevét legkitűnőbb vendégeinek sorába. De ez mind nem gátol abban, hogy elmondjam, miszerint én Mikszáthban alaposan •csalódtam. . .Tudja"a" manó hogyan, de mielőtt színrőlszínre láttam volna, Mikszáth mint egy megtermett, magasra nyúlt egyéniség élt képzeletemben, s most, amikor naponként, látom, ugy találom, hogy nemzetem édes szavú, ötletes mesemondója éppen nem Hercules! Maga kicsi, csak alig hogy középtermetű, csupán a lelke nagy. És Gleichenbergnek hatalmas vize nem csak a torkán mivel csudát, de ugy látszik a szellemére is villanyozdlag hat. Játszi, derült kedélye megaranyozza kör nyezetének hargulatát is. s apró adomái ép oly; élvezetesen folynak ajkairól, mint megkapó elbeszélései -tollából. Nem idegenkedik a jóizü tréfáktól sem. Egy izben éppen Závory dr. váró termében ült, amikor az ajtón egy repedt hanga hazafi lépett be. Beszédbe eredtek. ——__ — Talán egyféle a hajunk ? — kérdé I Mikszáth. ..... ... | — Kekem igen nagy a bajom : elveszett • a hangom. — Soha se búsuljon, majd ád.... Gleichen berg munkát •-• Óhajtanám is, mert ez rám nézve életí kérdés. Én vagyok a pletykavári kerület főL-kortese. ... — Reméljen. Én is csak susogva beszél! tem már, pedig a torkom rám nézve is életI kérdés. " Kihez is van szerencsém ? Én a szent-péteri kántor vagyok. Másnap meglátja a főkortes, hogy kántor ; ismerősei" Szäplry 1st vári gróffal, Pest-PittS--SóttKis Kunvármegye (jaj, csak hogy már vége i van !) főispánjával- paroláz a sétaúton, s szive! sen beszélgetnek együtt .„. _ — Ejnye, milyen derék ember az a fő| ispán - jegyzi meg fökortesünk — hogyan ! leereszkedik ahhoz a kántorhoz. A tréfák gyártásában buzgón támogatja őt Závory dr. a fürdő kedélyes és szellemes magyar orvosa. Együtt ültek vacsoránál. Balázs bandája éppen letette a vonót s Závory elkezdett adomázni. /1 Mikszáth beszámolók első darabja EGY MAJDNEM MUNKATÁRS: MIKSZÁTH KÁLMÁN, A KIUGRÁS ESÉLYE Kún Sámuel, ahogy halálozási helye is mutatja, valamilyen egyre síilyosbodó, akkut betegségben szenvedett, amelyet a kor tudásának és divatjának megfelelően fürdőkúrával próbált gyógyítatni. Lehet, hogy több helyen is próbálkozott gyógyulást keresni, mert már 1882-ben jelent meg „fürdőiével" a lapjában,*

3 többször olvashattunk Tárcsáról (ma: Bad Tatzmannsdorf, Ausztria) és Radenciből tudósításokat, beszámolókat és nem utolsó sorban figyelemfelhívásokat, mondhatjuk reklámokat. Ezeket persze lehet a dualizmuskori országos és vidéki sajtóban egyre inkább vezető szerepet vivő irányzat másolásának is felfogni. A szerkesztő és ezzel együtt a lap életében az 1880-as évek végétől egyre nagyobb szerepet játszott a stájerországi Gleichenberg. Főleg azért, mert a fürdő évről évre visszatérő vendége volt a hírszempontból kiváló alany Mikszáth Kálmán, akiről Kún Samu többször is közölt érdekesnek mondható történetecskéket. Ezeknek személyes hangvétele által Kún sejtetni engedi, hogy a két „újságíró" vagy „irodalommal foglalkozó" személyiség között, ha barátságig nem is fajuló, de közelebbi ismeretséget mutató kapcsolat kelet59