Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)
1. szám - ADATTÁR - Káldy Lajos: Volt egyszer egy szabadiskola. - Emlékeim a Derkovits Körről, 1946-1958-
A fennmaradt jegyzékek Nádasdy (III.) Ferenc étkeztetés eszközrendszerére és a megvásárolt alapanyagokra fordított költségeit tartalmazzák, így a forrásokból a pontos étrend nem tűnik ki. A főispán az előző este kíséretével Söptén vacsorázott és szállt meg. Az április 26-ai lakomán a megvásárolt poharakból, tányérokból következően 21-29 fő, míg a május 10-én közel duplája, 52-59 fő vehetett részt. A főúr a vendéglátás konkrét helyszínéül egy sátrat állíttatott. Sajnos, a felszolgált baromfi és marhahúsok elkészítésének módjáról nincs információnk, de az e téren további elemzést kívánó forrás által feltüntetett alapanyagok kitűnően illeszkednek a korszak táplálkozási szokásairól ismertek rendjébe. A három alapvető élelmiszert ugyanis a kenyér, a bor, a hús jelentette. Batthyány (I.) Ádám udvarában a napi kenyéradag kettő darab, pontosan nem ismert méretű, súlyú cipó/fő; a tárgyidőszak legnagyobb mértékben fogyasztott húsa a marhahús volt; egy ebédre társadalmi hierarchiától, a főúri udvarban betöltött pozíciótól függően egy főre 0,4-1 libra 1 * közötti marhahús jutott. 15 Mind Batthyány (I.) Ádám, mind az egy generációval korábbi időszakból, Nádasdy Pál gróf idejéből, az 1623 és 1625 közötti esztendőkből, Csejtén (ma: Cachtice, Szlovákia), a familiárisok étkeztetéséről fennmaradt étrend marha mellett legtöbbször feltálalt húsfélét a baromfiban adja meg. 16 Minthogy a heti naptárrendben április 25. keddre, április 26., május 10. szerdára esett, az időszak böjti napjai - péntek, szombat - nem tartozott ezek közé, ezzel viszonylag egyszerűen indokolható, hogy minden alkalommal húst szolgáltak fel, a hal teljességgel hiányzott az étrendből. Ugyanakkor a rendeknek felszolgált ételek minden bizonnyal több vonatkozásban eltértek az egy generációval korábbi, Szombathely mezőváros magisztrátusa által várospolitikai szempontból (is) lefolytatott, bírói számadásban fennmaradt étkezésektől (pl. káposztás alapétkek hiánya). 17 A főúri udvar, gazdaság vásárlása felőli közelítés további mikroszintű elemzésekre ad lehetőséget. Álljon itt ehhez egy-két szempont. Nádasdy (III.) Ferenc sárvári udvarának 1646. évi számadásaiból kitűnik: a tágabb térség vásárai közül Szombathely, Káld, Vép, illetve a Sopron vármegyei Csepreg sokadalmait látogatták. Úgy tűnik, 1646-ban a vépi és csepregi vásárok látogatottsága frekventáltabb volt, mint a szombathelyieké. Az április 24-ei, november 30-ai szombathelyi vásárokon elsősorban nagy- és közepes paraszt fazekakat, hasonló mázas fazekakat, mázas ivó bokálló korsókat, mázas poharakat vásároltak, illetve minden alkalommal fűszert: az első alkalommal pl. l-l font 18 borsot (90 dénár 19 ) és gyömbért (80 dénár), Vz lat 20 sáfrányt (35 dénár), míg a második alkalommal többek között - az árváltozásokat is jelezve - 2 font borsot (90 dénár), 1 lat „szegh fútt" (35 dénár), a lat szerecsenvirágot (35 dénár). Mindkét alkalommal vettek rizskását (áprilisban 2 fontot 75 dénárért, novemberben 4 fontot 80 dénárért), és az utóbbi alkalommal csemegeként Vz font „tengeri szőlőt". Csepregen a szombathelyihez hasonló árubeszerzést folytattak, ami vas és fa mezőgazdasági kézieszközökkel egészült ki. Mai szemmel meglepőnek tűnik, de a közeli Vép mezőváros piaca is a szombathelyihez nagyon hasonló árukínálattal jelent meg. A június 28-ai vásárban mandulát, tengeri szőlőt, konyhai fa33
