Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

1. szám - ADATTÁR - Káldy Lajos: Volt egyszer egy szabadiskola. - Emlékeim a Derkovits Körről, 1946-1958-

mi is pecáztunk, majd beléptünk a sporthorgász egyesületbe is. Drimmer Lacival, Benkő Lacival, Ki"ancz Sanyival kísértük a tatát. Közben persze rajzoltunk, festettünk. Egyszer a Sorok Rábába való torkolatánál festettem, amikor váratlanul megszólalt mögöttem a Tata: Lajos, 10 évig nem fest ilyen jót. Máskor: No, Lajos, amíg mi itt harcsázunk, addig rittyentsen egy jó akvarellt. Ez persze még az Alap időszaka előtt volt. Szóval a kastély fokozatosan, szépen rendbejött. Majtliényi jól dolgozott. De mi szabadiskolások nem érhettük, értük meg a teljesen komfortos állapotát. Bekövetkezett a rebellió, a szakítás. Aztán már nem tettük be lábunkat a várkapitány birodalmába. (A falubeliek - akik utálták - nevezték el várkapitánynak.) A SZAKÍTÁS Majtliényi az 1950-1960-as években a megye képzőművészetének meghatározó személyisége volt, s tudta érvényesíteni akaratát. Ezért beszélek ennyit erről, mert talán egy másik nézőpont sem lesz érdektelen a képzőművészet megyei históriájához. A szakításig viszonylag hosszú út vezetett. Néhány eseménnyel - amelyek látszólag apróságok, valójában mélyen sértették személyiségünket, az eiryémet mindenképpen - próbálom ezt a szakaszt jelezni. A FŐTÉRI MŰTEREM ESETE Miután megnősültem, elkezdtem a gépipari technikumot, nem tudtam rendszeresen feljárni a fejem fölötti műterembe. Egyik nyáron, amikor a Kör foglalkozása szünetelt, s azt hittem üres a terem, be akartam menni. Ezt a műtermet annak idején én szereztem. A kulcs a házmesterünknél, Lakinénél volt. 0 takarított odafönt is. Kértem tőle a kulcsot, de nem adta oda, arra hivatkozva, hogy Majtliényi tanár úr fenn dolgozik. En aztán megvártam a tanár urat, elmondtam neki, hogy csak a nyári szünidőben tudok dolgozni. Biztosítottam arról, hogy az egyik sarokban megleszek, nem fogom őt zavarni. Ebben meg is egyeztünk, de amikor másnap föl akartam menni, Lakiné nem adta a kulcsot, mondhatok én bármit, neki mást mondtak. Majtliényi szószegése mögött a Markusovszky-szobor mintázása állt. Markusovszky halotti maszkjáról mintázta, a róla elnevezett kórház előtt álló szobrot. Nekem megmutatta a kis deszkaládikóban lévő halotti maszkot. Biztosan megbánta utána! Nekem nem kellett volna meglátnom, hogyan készített róla másolatot a művész. A szobor, a fej tennészetes nagyságában készült el. A munka végeztével a Kör agyagos ládája üresen maradt, az agyagot elvitte Majtliényi. Tudomásunk szerint elkérte Kovács Árpádtól. Tény, hogy ezután nem volt mintázás a körben. De nemcsak a mintázás maradt el, hanem megszakadt egy nagyon tehetséges szobrász, a Vassnrányban született Unger Károly pályafutása is. (A másik a Jámiűjavítóban dolgozó Unger Károly a Pécsi előnevet vette föl.) Többen is elmondták, hogy Surányi Unger Károly kérte az Alaptagság elnyeréséhez Majtliényi segítségét. Állítólag a VAOSZ-kerthelyiségében létre is jött a megállapodás. Lényege: Karcsi Alaptag lett, de nem készített több szobrot. 28