Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Nagy Zoltán: Egy 19. századi Vas vármegyei kultusztárgy nyomában. - Than Mór Batthyány Lajos olajfestésű arcképétől Wieber Mariann öltöztetett, szobráig -

NAGY ZOLTÁN EGY 19. SZÁZADI VAS VÁRMEGYEI KULTUSZTÁRGY NYOMÁBAN - THAN MÓR BATTHYÁNY LAJOS OLAJFESTÉSŰ ARCKÉPÉTŐL WIEBER MARIANN ÖLTÖZTETETT SZOBRÁIG ­Batthyány Lajos gróf alakját alig egy tucatnyi életében késztilt műalkotás őrzi. 1 A korai ábrázolások közül csaknem mindegyik eredetileg családi megrende­lésre késztilt, vagy legalább is magánemberként jeleníti meg még akkor is, ha tudjuk, hogy Batthyány a liberális főrendi ellenzék szervezőjeként, majd ve­zérekéntjelentős közéleti szerepet töltöttbe. Egy 1840-ben kelt titkosrendő­ri jelentés szerint Fanstin Herr bécsi művész az Országgyűlési Ifjúság felké­résére - Deák Ferenc és Széchenyi István arcképe mellett - ebben az évben elkészítette és sokszorosíttatta Batthyány karosszékben tilő félalakos portré­ját, amely egyúttal Batthyány első nyilvánosságra szánt és széles körben ter­jesztett képmása is volt. 2 A művészettörténészek egyöntetű állítása szerint azonban e litográfia - a modell esetlen póza és ügyetlenül megrajzolt arcvo­násai miatt - nem tartozik a leghitelesebb portréi közé.' 1 Franz Eybl jeles osztrák portréfestő már nem a magánembert, hanem általában az ellenzéki politikus személyét kívánta bemutatni a közönségnek. Ezért az 1843. évi po­zsonyi országgyűlés követeiről - zsinórdíszes magyar viseletben - litográfiái lapokat nyomtatott. E sorból egyedüli kivétel Batthyány volt, akit arisztokra­taként ismét otthoni környezetében, fotelében ülve selyem köntösében raj­zolt meg, amely arra vall, hogy e mű korábban a család számára készülhetett. Még egy hasonló biedermaier portrék hangulatát idéző képpel találkozunk. Joseph Martignoni miniatűrfestő kitűnő akvarelljén Batthyányi kockás házi­kabátban, sakktáblájával egytitt jeleníti meg.* Csakhamar azonban fordulat állt be Batthyány Lajos ikonográfiájában. A gróf kapcsolatba lépett Barabás Miklóssal, a hazai portréfestészet korabeli híres és kiemelkedő képviselőjével, aki az 1840-es évek közepén feleségét és gyermekeit is lerajzolta. Amikor 1846-ban az Iparegylet - amelynek Bat­thyány elnöke volt - megrendelte Barabásnál életnagyságú képét, a divatos arcképfestő már a korábbi ismeretség, személyes kapcsolat alapján foghatott munkához. 5 A művész jegyzéke szerint két példányban is elkészítette a mű­vet, amelyből mára a „csak fő "-ként jelzett mellkép maradt ránk. 0 Az egész­alakos képet a szabadságharc bukása után a család rejtegette, későbbi sorsa azonban ismeretlen. Barabás ugyan 1883-ban újrafestette, az eredetire azon­ban csak egy 1848. évi, háromnegyed alakos kőrajz alapján következtethe­tünk. 7 A tisztánlátást megnehezíti, hogy egy 1898-ban publikált felvétel 86

Next

/
Thumbnails
Contents