Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Johann Seedoch: Batthyány Lajos gróf szalónaki és vasdobrai uradalmának a Cs. Kir. Kamarai Igazgatóság részére történő átadása 1850-ben

tersdorf, Ausztria) és „Szigeth" (Őrisziget, ma: Siget in der Wart, Aiisztria) települések között teriilt el, és fele Batthyány Lajos szalónaki, fele pedig Batthyány Gusztáv németszentmihályi uradalmához tallózott. A Fehérpatak mellett álló és 300 pengőforintéri közösen árendába adott malom után befolyt bérleti díjat a két uradalom elfelezte. A szalónaki uradalom földjeinek terjedelme összesen 463 1/2 hold volt. Több épület is állt itt, mégpedig egy tiszti lakás, egy ököristálló, egy 45 tehén számára épített svájceráj, a tehenészlakás, a béreslakás, egy kocsiszín, egy gabonaszín, egy birkaól 700 állat számára és a juhászlakás. Egy pár lovat, öt pár ökröt, 62 darab marhát és 575 darab juhot írtak össze, és feljegyezték, hogy az uradalom a szomszédos méremi, németszentmihályi és velegei (ma: Welgersdorf, Ausztria) határban közös legeltetési joggal rendelkezett. IV. „Mönchmayerhof(Barátmajor)" - magyar neve: Barátmajor A falu 6 14 jobbágytelkével és 304 lakosával a szalónaki uradalomhoz, egyházközségileg azonban a felsőkethelyi plébániához tartozott. Az uradalom 32 1/2 hold föld mellett egy juhászházat, egy 300 állat számára épített juhakolt, valamint egy cséplőpajtáját bírt a településen. 263 birkát írtak össze, amelyeket az uradalom szalónaki erdőiben és az Uvegerdő nevű erdejében legeltettek. Az 1850. évi állandó bevételek 30 pengőforint 42 krajcárt tettek ki. V. „Glashütte (Üveghutta)" - magyar neve: Szalónaküveghuta (ma: Glashütten bei Schlaining, Ausztria). E falu - amelyet kizárólag úrbéres zsellérek laktak - 250 lakost számlált, és a lékai (ma: Lockenhaus, Ausztria) plébániához tartozott. Az uradalom itt a vadászházat, az erdészlakást, az úgynevezett köszörűsházat, a malmot, a kocsmát, 91 hold földet - amelyet a település lakói árendáltak -, továbbá 1050 hold erdőt mondhatott magáénak. Ez az erdő a néhány éve létesített üveggyár működése következtében erősen lepusztult állapotba került. Az 1850. évi állandó bevételek összege 398 pengőforint 20 krajcár volt. VI. „Grosz Betersdorf (Németh Szent Mihály)" - magyar neve: Németszentmihály, később Nagynémetszentmihály. A községben a szalónaki uradalom - amelynek birtokában 9 5/8 telek volt tulajdonrésze a Batthyány Gusztávval történt csere miatt gyakorolt kegyúri jogra, továbbá egy 1/3 hold nagyságú belső területre, egy egyemelet magas betérő kocsmára, egy téglaégető kemencére, valamint a Batthyány Gusztávval és Batthyány Kristóffal közös legeltetési jogra zsugorodott össze. Az állandó bevételek 643 pengőforintra rúgtak. VII. „Eisenberg (Vashegy)" - magyar neve: Csejke (ma: Eisenberg an der Pinka. Ausztria). Az uradalom itt 12 hold allódiális szőlőskertet, 8 hold szántóföldet, 101 hold erdőt, egy négy szobából, egy konyhából, egy présházból és két borpincéből álló lakóházat bírt. Mivel nem állt rendelkezésre közelebbi adat ezen ingatlanok fekvéséről, azok egyértelmű helyének meghatározása eddig nem volt lehetséges. 62