Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Johann Seedoch: Batthyány Lajos gróf szalónaki és vasdobrai uradalmának a Cs. Kir. Kamarai Igazgatóság részére történő átadása 1850-ben

JOHANN SEEDOCH BATTHYÁNY LAJOS GRÓF SZALÓNAKI ÉS VASDOBRAI URADALMÁNAK A CS. KIR. KAMARAI IGAZGATÓSÁG RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA 1850-BEN Az 1849. augusztus 30-án haditörvényszékileg elítélt és október 6-án kivégzett első független felelős magyar miniszterelnöknek az egykor Vas vármegyéhez, ma Burgenlandhoz tartozó területen két uradalma, a szalónaki (ma: Stadtschlaining, Ausztria) és vasdobrai (ma: Neuhaus am Klausenbach, Ausztria) volt, amelyek az említett ítélet alapján a kincstáré lettek, és amelyeket még 1849 márciusában és áprilisában egy zárgondnok, Berzsenyi Miklós irányítása alá helyeztek. A zárgondnok a szalónaki uradalmat 1850. március l-jén, a vasdobrait pedig 1850. március 19-én adta át a kincstárnak, és az átadás-átvételről uradalmanként egy, ma a Magyar Országos Levéltárban őrzött németnyelvű jegyzőkönyvet, úgynevezett „Uibergabs- und Uibemahms Instrument"-et készítettek,

1 amelyek legfontosabb adatait - azok szerkezetét követve az alábbiakban kivonatosan ismertetünk.

8 1. „SCHLAININGER UIBERGABS UND UIBERNAHMS INSTUMENT" SZALÓNAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTELI LELTÁR A 18 pontot és 94 paragrafust magában foglaló jegyzőkönyv a Szalónakon használt dialektust és nem pedig az írásban használt nyelvet őrizte meg. I. „Stadt Schlaining (Város Zalonak)" - magyar neve Városszalónak (ma: Stadtschlainig, Ausztria) Az 1. § Szalónak községről szól, és azt következetesen városnak nevezi, függetlenül annak akkori jogállástól. Városszalónakon - amelyet Batthány Lajos Batthyány Kristóf gróffal közösen bírt - az egyházi sematizmus szerint a Városszalónak határban letelepedett schönaui zsellérekkel együtt 1574 személy, közöttük 650 zsidó élt, többnyire kereskedésből és kézműves iparból, mivel a köves és terméketlen talaj a földművelést nagyban nehezítette. Városszalónak ekkor Kőszeg és Rohonc (ma: Rechnitz, Ausztria) után a Kőszegi járás harmadik legnagyobb települése volt. A Batthyány Lajos egykori telkes jobbágyainak száma 44 volt, akik mindösszesen 4 7/16 jobbágytelket bírtak, és a gróf további 50 zsellérházzal is rendelkezett. 59