Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Erdődy Gábor: A horvát kérdés belgiumi megítélése a Batthyány-kormány időszakában

A nemzetiségi probléma kiéleződése Magyarországra irányította a vizsgált belga sajtóorgánumok figyelmét, melynek nyomán azok érdeklődése a térség iránt szembetűnően megélénkült. A Namurben megjelenő radikális ultrámon tán L'Ami de Vordre szinte folyamatosan első oldalán szerkesztett önálló „Hongríe" című rovatának összeállítója elsősorban a „rendetlenség" aa elmélyülő tendenciájának veszélyeire figyelmeztetett. A Gazette de Liege először július 8-9-ei számában szerepeltette az „Hongríe" rovatot, és ezt követően elkülönítve kezelte azt a Németországról érkező hírektől. Az említett példák egyértelműen azt példázzák, hogy a nemzetiségi ellentmondások felerősödése hatására a magyar ügy előbbre sorolódott a belga konzervatív katolikus közvélemény európai látókörében is. A Liege-ben megjelenő mérsékelt konzervatív katolikus napilap július 8án arról tájékoztatott, hogy a Délvidéken - a Szerbiából és a Havasalföldről érkező önkéntesek gyakorlatilag zavartalan beáramlásának folytatódása mellett - a háboríts események eszkalálódnak, azaz konstatálta a nyílt intervenció tényét, de azt nem ítélte el, kifogást nem emelt vele szemben. A román nemzetiségi mozgalomról meglehetősen negatív képet rajzolva rámutatott arra is, hogy Erdélyben az „oláhok"** komoly fölényben vannak a magyarokkal szemben, csapataik jelentősebb ellenállás nélkül kalandoznak és gyújtogatnak. Vezetőik a magyarok, a székelyek és a szászok kiirtására törnek, és szemük előtt az önálló román királyság orosz protektorátus alatt történő megalakításának távoli célja lebeg.

a

* Néhány nappal később pedig befejezett tényként ismertette Horvátország függetlenségének kikiáltását. A Habsburg Birodalom szerteágazó problémáinak alakulását a konzervatív katolikus közvélemény folyamatosan nyomon követte. Ausztria helyzetét a Gazette de Liege július 11-én a Javulástól nagyon iáuo/í"

a(>-nak értékelte. Mert bár a rend helyreállt Prágában (ma: Praha, Cseh Köztársaság), Csehországban továbbra is hatalmas agitáció zajlik, Horvátország pedig függetlennek deldarálta magát.

a7 Elemző utóbbi - mint a Monarchia egységét súlyosan veszélyeztető mozzanatot egyértelműen negatív kontextusba helyezte, a magyarok irányában azonban közömbösséggel viseltetett, a kibontakozó konfliktus kérdésében feltűnően kerülte az állásfoglalást. Bíztató jelnek nevezte ugyanakkor a liégei hírlap, hogy János főherceg hamarosan meg fogja nyitni a bécsi birodalmi Alkotmányozó Gyűlést, és továbbítani készül az uralkodó üzenetét, amely szerint a fejedelem monarchiája valamennyi nemzetiségét egyformán szereti. A cikkíró kifejezte reményét, hogy a főherceg közbenjárására a magyar probléma békés megoldása módját is meg fogják találni.

aH A magyarországi, illetőleg az általános közép-európai alkotmányos átalakulás sikerét leginkább veszélyeztető problémáról, a délszláv kérdés elmérgesedéséről a radikális hírlapok szintén tájékoztatták olvasóikat. A Namurben megjelenő L'Éclaireur május 21-én jelentette be a statárium bevezetését Horvátországban és Szlavóniában, majd hamarosan az erdélyi parasztok tömeges felkeléséről, az északi szláv megyék forrongásáról, valamint a magyar kormány rendeleteit megtagadó Jellacic leváltásáról, és a horvátországi ostromállapot kihirdetéséről tájékoztatott."

9 Jelezte, hogy a mintegy 60.000 önkéntesből álló szerb sereg lépte át a határt, amelynek nyomán a magyarok 20