Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Erdődy Gábor: A horvát kérdés belgiumi megítélése a Batthyány-kormány időszakában

ERDÖDY GÁBOR A HORVÁT KERDES BELGIUMI MEGÍTÉLÉSE A BATTHYÁNY-KORMÁNY IDŐSZAKÁBAN 1848-1849-ben a komoly európai háttérrel és meghatározó nemzetközi befolyással rendelkező belgiumi politikai közvélemény nagy figyelmet fordított a magyarországi eseményekre, miközben a változásokat nyomon követő sajtóorgánumai folyamatosan tájékoztatták olvasóikat azok fő tendenciáiról, összefüggéseiről, valamint ellentmondásairól. Az 1848 tavaszán kibontakozó folyamatokat összességében pozitívan ítélték meg, és az általitk fenntartásokkal fogadott radikális—republikánus mozzanatokra is figyelmeztetve egyetértően vették tudomásul az áprilisi törvényekben szentesített átalakulás eredményeit. Különösen fontosnak tartották, hogy a Batthyány Lajos gróf irányította új Magyarország a felbomlás jeleit mutató Habsburg Birodalom legfőbb belső stabilizáló tényezőjeként töltse be európai hivatását. Alábbi tanulmány a liberális, a liberális-katolikus, a konzervatív-ultramontán és a radikális sajtó közleményei alapján rekonstruálja a belga közvélemény Magyarország képét alapvetően meghatározó horvát kérdés, valamint a mögötte meghúzódó birodalmi összefüggések korabeli megítélésének alakulását. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS KIÉLEZŐDÉSÉRŐL, ÉS ANNAK ELLENFORRADALMI BIRODALMI HÁTTERÉRŐL Az osztrák-magyar ellentétek 1848 tavaszán megfigyelt felerősödésének okait kutató, május 10-én megjelent elemzésében az Antwerpenben megjelenő liberális Le Précursew a legelsők között világított rá egyértelműen arra, hogy a bécsi kabinet titokban az ellenforradalmat támogatja, és erőteljesen ösztönzi a Horvátország, Szlavónia, valamint Dalmácia Magyarországtól történő elszakadására irányuló törekvéseket, továbbá az érintett tartományok egyesülését Szerbiával. Áttekintésében rendkívül korán leleplezte a kamarilla titkos tevékenységét, és működése objektív mozgatórugóira félreérthetetlenül rámutatva jósolta az érdekellentétek háborúba torkollását.

1 Ugyancsak az osztrák kormány és a Magyarországtól való délszláv elszakadási törekvésekhez titkos támogatást nyújtó Habsburg-ellenforradalom felbujtó magatartásáról számolt be a Le Messager de Gand május 12-én. Az előjelek alapján véres katonai konfliktusra számító liberális genti hírlap szerint Ausztria teljes felbomlásban van, s a császárság végzetszerűen halad a teljes összeomlás felé. A nemzetiségi ellentétek kiéleződésének következményeire rámutatva hangsúlyozta továbbá, hogy a románok, a horvátok, általában a szlávok és az illírek készülődése olyannyira fenyegető jelleget öltött, hogy utóbbiak május 15-ében immár meg is jelölték a független délszláv királyság kikiáltásának napját.

2 A 17