Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

2. szám - ADATTÁR - Kárpáti Judit: A szombathelyi neológ zsinagóga főbejáratának felirata

KÁRPÁTI JUDIT A SZOMBATHELYI NEOLÓG ZSINAGÓGA FŐBEJÁRATÁNAK FELIRATA rf?nrQ vnran ,nnm vivw IK-Q „Jöjjetek kapuiba háladallal, udvaraiba dics énekkel..." A 100. zsoltárnak ezt a mondatát minden reggel a sáchárit ima elején, a pszuké dezimrá (énekes szakaszok) részéhen, állva mondjuk el, mintegy a zsoltár vallási jelentőségét hangsúly ózva ezzel. A zsidó naptár szerinti 5640. év Elül havának egyik hajnalán a szombathelyi modern felfogású zsidóság, a neológ közösség számára ennek a zsoltárversnek a konkrét és mélyebb tartalma a megszokottnál is nagyon fontossággal bírt és különös áhítattal ejtették ki szavait a sáchárit ima során. Ezen a jeles napon várt valóra ugyanis a Nyugat-Dunántúl legjelentősebb kongresszusi zsidó közösségének álma: a hitközségnek sikerült véghezvinnie az új templom építésének nagy feladatát, amely - Bernstein Béla rabbi szavaival élve „az ország legszebb zsinagógái között méltán tesz számot."

1 Az 5640. évben, 1880. augusztus 30-án felavatott monumentális templom Ludwig Schöne, bécsi építész nagyszabású terve szerint készült.

2 A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga főbejáratának kapuívét az Örökkévaló nagyságát és jóságát hirdető 100. zsoltár fent idézet mondata ékesítette, szinte mintegy felhívásként mind a zsidó hívek, mind pedig a más, egyistenhívő vallások követői számára. Sok száz magyarországi zsidó közösséghez hasonlóan, a Holokausztban szinte teljesen elpusztított közösség a 19. század végén élte fénykorát, amikor Szombathely zsidó lakosai teljes jogú polgárokként járulhattak hozzá szeretett városuk felvirágoztatásához, gazdasági életének fellendítéséhez, noha mindössze alig félszáz éve tekinthették azt hivatalosan is otthonuknak. A SZOMBATHELYI NEOLÓG ZSINAGÓGA A zsinagóga megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schöne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain - például a bieltzi (ma: Bielsko-Biala, Lengyelország) zsinagóga - a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti, Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.'

5 A 18. században német területeken megjelent zsidó felvilágosodás, a hászkálá eszméje és az & 19. század közepére ebből kifejlődő modernizálási törekvés, a kulturális asszimiláció mellett, a zsinagógaépítésben eredményezett szá19