Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

2. szám - ADATTÁR - Sül Ferenc: Bőle püspök kánoni vizitációja a sárvári plébánián 1838. májiis 28-án 4. rész

Bőle András szombathelyi püspök. Ph. Laszkóczy J. a sárvári uradalom ügyvédje Ph. Németh Sándor sárvári polgármester. Szekér Ignácz szenátor, Pajcsits Miidós jegyző. Szentmártoni Radó Lajos a Vas megyei Bíróság Szolgabirája hivatalos tanú, Ph. Guary Miklós, ugyanazon Vas megyei Bíróság esküdtje, mint hivatalos tanú előtt, Ph. Szálai Mihály vámoscsaládi plébános, sárvári kerületi esperes, Ph. Az 1838. évi kánoni vizitációhoz az alábbi jegyzőkönyvet csatolták: Jegyzőkönyv. Felvétetett Sárvár III. kerületében a r. kath. elemi iskolában, 1929. január hó 27-én d.u. 3 órakor tartott (Saár) hitközségi közgyűléséről: Tárgy: a sáivári plébánia karcz járandóságának rendezése. A kétszeri doboltatás által, továbbá szószéken is kellőleg meghirdetett hitközségi közgyűlésen, a hitközségi tagok közül megjelentek: Dr. Polcer Dezső főszolgabíró, Huszár Mihály apát-plébános, Virágh Győző kántoilanító, Papp Ferenc, Szalay István, Kosi Kálmán, Gerencsér József, Majsa Imre, Szovák József, Horváth Sándor, Lőrinc Rudolf, Linka János, Szabó István, Takács István, Czupor István, Mórocz Ferenc, Lőiinc Antal, Polgár István, Sebessy János, Polgár Sándor, Ülés János, Polgár Imre, Németh Péter, özv. Plorváth Jánosné, Galambos Istvánné, Mórocz János, Kálmán Károly, Simon Dezső, Szabó János, Szabó Sándor, Szabó Károly, Németh György, Berkovics Gyula, Berkovics Ferenc, Papp István, Németh József, Berkovics József, Varga János, Szalay Kálmán, Szalay János, Gerencsér Ferenc, Holpert Ferenc, Illés István, és mások. Dr. Polczer Dezső főszolgabíró a közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Virágh Győző kántortanítót, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Polgár István, Polgár Imre, Kosi Kálmán és Illés János jelöltettek ki. Elnöklő főszolgabíró előterjeszti a gyűlés tárgyát: a plébániai karcjárandóság végleges rendezését és felhívására Huszár Mihály apátplébános ismerteti kérésüket az 1838 évi Caninica Visitatio rendelkezéseitől kezdve, az 1896. évi kongnia összeíráson át, egészen az 1924 évben megindult és végleg még be nem fejezett karcper legutolsó mozzanatáig. E szemit egészen 1918 évig a canonica visitació szerint folyt be a plébános karcjárandósága azon változással, hogy a birtokok elaprózására való tekintettel, az osztozó testvérek az apjuk idején fizetett teljes mértéket is megosztották. A Sárvárral való egyesítés után, de főleg a háborús és forradalmi idők alatt mindig többen tagadták meg a párbért, különféle czimeken, de főleg azon óhajukat fejezve ki, hogy miként mindenütt, a párbér terén is érvényesüljön az arányla17