Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

4. szám - Mürber Ibolya: Vas megye és az 1956-os magyar menekültek

Magyar menekültek megérkeztek Svájcba, a buchsi vasútállomásra, 1956 decembere (Bildarchiv Hansruedi Rohrcr, Svájc) A KSH felmérést alapul véve a magyarországi megyék között - Budapest kivételével — Győr-Sopron megyében volt a legmagasabb a külföldre távozottak száma és aránya. Minden 100 Győr-Sopron megyei lakosból négy elhagyta Magyarországot 1956-1957 fordulóján. Ezt a kivándorlási arányt Vas megye is megközelítette: minden 100 lakosra 2,6 menekült esett. Ez főként a határ menti fekvésével magyarázható, míg az alacsonyabb emigrációs részesedés azzal állt összefüggésben, hogy Vas megye nem volt olyan iparosodott, mint északi szomszédja. Ezek az összefüggések is jól visszatükrözik, hogy a menekültek területi koncentrációja szoros összefüggésben állt a menekültek ipari foglalkoztatásával. Igen eltérően alakult a városi-urbánus és a vidéki-rurális térségek kivándorlási egyenlege. Az összes külföldre távozott személy 72%-a élt városokban. Másként kifejezve, 100 városi lakosra közel négyszer annyi menekült jutott, mint ugyanannyi községire. A városlakó menekültek aránya szintén Győr-Sopron megyében volt a legmagasabb, ami szintén a határközelséggel és a magasabb urbanizáltsági fokkal állt összefüggésben. A statisztikai adatok egyértelműen azt támasztják alá, hogy a határmegyék esetében a határhoz közel eső járásokban volt a kivándorlás a legintenzívebb. Ez a tendencia a leginkább Vas megyében érhető tetten. A szentgotthárdi járásban 8,7%-os volt a menekültek aránya (2100 fő), a körmendiben 2,8%, a szombathelyiben 3,0%, míg ugyanakkor a vasváriban csak 0,9%, a 15