Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - ADATTÁR - Katona Attila: Fordulat a várospolitikában Szombathelyen, 1885-ben. 1. rész

Megelőző intézkedéseket azért ők is tettek, a megyei csendőrséget és városi rendőrséget a helyi tűzoltóság önkénteseivel egészítették ki. Egyben felhív­ták a vasúti gyár igazgatóságát, valamint a Mayer és fia gépgyár vezetőségét, hogy „a város becsületének megóvása és saját személyükre nehezedő'" 50 le­hetséges károk miatt jobban figyeljenek az alkalmazottaikra. Közben elteijedt az a hír is, hogy a zsidóság önvédelmi csoportokat kíván felállítani, de erről sem a rendőrkapitány, sem a város vezetése nem tudott. 51 Az izgága, bizony­talan helyzet úgy tűnik tartósodott, mert szeptember 3-án újabb rendkívüli közgyűlést tartottak a honatyák, ahol állásfoglalásuk szerint: „a lakosság hangulata mérsékelt ... és a város területén veszélyes és nagyobb mérvű anti­szemita irányú mozgalomtól tartani alig lehet. " 52 Közben sajnálatukat fejez­ték ki az alispán, Reiszig Ede döntése miatt, hogy az országos vásár alkalmá­val katonaságot vezényelt a városba, akiknek jelenléte „a városi közönségre ingerlőén"™ hatott. Rögtön egy bizottságot küldtek az alispánhoz, aki meg­nyugtatta a képviselőket, és megígérte az egységek elvonultatását, valamint azt, hogy a „kiállás" költségeit az állami pénztár fedezi. 5 * Ilyen előzmények után nem csoda, ha 10 hónappal később az 1884. évi választások előestéjén, a május 24-ei városi közgyűlésen már iigy döntöttek, hogy „Ismerve a városi közönség higgadságát s tanúskodva a választók poli­tikai érettségére, egyéb intézkedések, szükségességét - a rendőrség megerősí­tését - nem" 55 látják időszerűnek, s elegendőnek ítélték egy felhívás közzété­telét. S júniusban valóban elmaradtak a zavargások, de a szélbal veresége titán azt várták, hogy az ellenzék a városi választásokat használja fel a zavar­keltésre. Nem egy alkalommal deklarálta a Vasmegyei Lapok, hogy a függet­lenségi párt helyi támogatói végül is antiszemiták. (A bizonyítás „természete­sen" elmaradt, s az sem zavarta a vádaskodókat, hogy a párt vezetőségi tagjai között ortodox és neológ zsidók egyaránt szorgoskodtak. n(l ) Ezek a folyamatok jól mutatták, hogy a város népességének viszonylag gyors megnövekedése a társadalomszervezés új módszerét követelte meg. Hozzá kellett szokni a gondolathoz, hogy a zavargások a modernizáló városi lét szerves részévé válnak, főként, ha azt politikai erők is szítják. Egyben ar­ra figyelmeztettek, hogy a megbillent egyensiily helyreállítása és a konszen­zus megteremtése érdekében célszerűbb lenne az országos választásoknál új­ra megnyerni Horváth Boldizsárt, s neki ajánlani fel a mandátumot. Kiderült, aztán, hogy az eltávolodás végleges, s ebben egyre nagyobb szerepet kapott az eszmei, világnézeti különbség. A képviselő 1881 után is többször bírálta a Tisza-kormányzat tevékenységet, téves irányvonalát. A korábban is latensen meglévő különbségek az egykori igazságügy miniszter 1885 utáni nyilatkoza­taiban, beszédeiben már jól kitapinthatók lettek. A liberális demokrata, igazi városi polgár gyermekeként egy sajátos polgár típust testesített meg: A sike­res self mad man-t, egy új intelligenciát, aki a rendi világ örökségét elutasít­va, új polgári ethosz megteremtésére hivatott. Egyszerre volt a reformkori tö­rekvések letéteménye, ahogy írták „záróköve" és egyszerre egy „riadt" pol­gár, aki folyamatosan szembesül a holtvágányra tévedt politika valóságával. 58

Next

/
Thumbnails
Contents