Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - ADATTÁR - Katona Attila: Fordulat a várospolitikában Szombathelyen, 1885-ben. 1. rész

KATÓIVÁ ATTILA FORDULAT A VÁROSPOLITIKÁBAN SZOMBATHELYEN, 1885-BEN 1. RÉSZ Az írás a formálódó szombathelyi várostörténeti monográfia - A modern Szombathely, 1849-1945. Főszerk. Gyáni Gábor - egyik vitaanyagának készült. Remélem, hogy a kialakuló disputa hasznos észrevételeivel eredményesen szolgálja a „végső" változat megformálását. Konstrukciómat a városi közgyűlési jegyzőkönyvek, a korabeli napisajtó hírei, írásai és a korábbi szakirodalmak ide vonatkozó megállapításaiból alakítottam ki. Sajnos nagyon kevés cikket találtam a felvetéseimmel kapcsolatban. Úgy gondolom ilyen formán és ilyen összefüggésekben még nem tárgyalták az időszak történéseit. Pl. Varasdy Károly személyéről nagyon kevesen és keveset írtak, aminek a pontos okát nem tudom, illetve csak feltételezéseim vannak. Ugyanez mondható el az egész városi és megyei elit kapcsolatáról is: úgy tettek a várostörténettel foglalkozók mintha politikailag légüres térben zajlottak volna a változások. Ennek talán az egyik oka a közgyűlési jegyzőkönyvek „párt semleges", konfrontációkat elsimító stílusa, valamint más források - elsősorban a pártsajtó - vizsgálatának a mellőzése. Álláspontom szerint 1885-ben Szombathely rendezett tanácsú városban az új polgármester beiktatásával jelentős változások kezdődtek. A választás túlnőtt lokális súlyán, egyszerre jelentett egy fontos stációt a vármegyei pártpolitikai küzdelemben és egyszerre - attól nem elválaszthatóan - egy modern városfejlesztési elképzelés meghirdetését, aminek nem egyszerűen a tartalma és iránya érdekes, hanem a formája, ahogy azt interpretálták. A modern Szombathely víziójának a megfogalmazását tartalmilag lényegében az 1. világháborúig nem sikerült felülmúlni, kiegészíteni és teljesíteni - igen. Természetesen mindenki tisztában van a korabeli várospolitikai fejlesztések korlátjaival, a szűk pénzügyi lehetőségekkel, a jogszabályi korlátokkal, az állam és a vármegye hathatós segítségének a nélkülözhetetlenségével, a kijárás kényszerével, kötelességével, és a kapcsolati tőkék fontosságával. A kérdés nem is ez, hanem az, hogy a helyiek mennyire képesek a lehetőségek megragadására és kiaknázására, az önrész vállalására és biztosítására, és milyen imágót alakítanak ki önmagulírói, milyen célokat fogalmaznak meg - ha egyáltalán megfogalmaznak ilyeneket -, mennyiben irányítói sorsuknak, vagy mennyiben kormányozza őket a „végzet". Éí, J&Í £& ^ff ^ Jft 49