Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Vigh Kálmán: Révész Tamás: Repülőtér az Alpokalján

tékokból - Farády, Műhlhanns, Pajor - előkerült, illetve adományok útján szerzett fényképek segítik az olvasó tájékozódását. Az elismerés hangján kell szólni a könyv szerkesztéséről: jól tagolt fejezetek, pontos jegyzetek, precíz hivatkozás, gazdag melleidet, jól válogatott képanyag. A téma kifejtése kronologikus úton valósul meg. A repülés történetének rövid felvázolása után, megismerkedhetünk Szombathely városának fejlődésével, a szerző bizonyítja, hogy a 19. század végére a város felkészült, hogy nagyobb szerepet vállaljon az ország gazdasági életében. Közben az Osztrák-Magyar Monarchia katonai költségvetésében a légiflotta kiadásai 1913-ra elérték a 25%-t, így felmerülhetett, hogy a meglévő négy mellé új reptereket kell létrehozni. A vezérkari főnök, Conrad von Hötzendorf is felkarolta az ötletet, s úgy döntött, hogy az új reptér Magyarországon épüljön. 1913. május 12-én avatták fel az újvidéki repteret, mely nap a Magyar Katonai Repülés születésnapja. A későbbi bővítési lehetőség során merült fel Szombathely mellett Monor, Vecsés és a Wekerle-telep neve is. így a következő fejezet arról szól, hogy a döntés miért városunkat preferálta. Olvashatunk a szombathelyi légibemutatóról, repülőnapokról, Brenner Tóbiás városfejlesztő politikájának a sikeréről. A polgármester külön tárgyalt Pozsonyban a hadtestparancsnokságon, a katonai reptér szombathelyi megvalósítási lehetőségéről. Révész Tamás a polgármesteri szerepvállalást és a város közvéleményét is idézi, majd pontokba szedve érvel a szombathelyi reptér mellett: ,/1 legfontosabb pedig, hogy a hadvezetés és a pilóták számára is egyértelműen bebizonyosodott, hogy Szombathely határában a repüléshez, illetve egy reptér létesítéséhez igen kedvezőek a feltételek." A terv 1915-ben valósult meg, amikor az itáliai frontról - Görz városából a 4. repülőpótszázad Szombathelyre települt. Nyomon követhetjük a reptér, a hangárok építésének időszakát, tájékoztatást kapunk arról, hogy a reptér mit jelentett a város életében. A szerző összehasonlítja a pilótaképzés két formáját az angol, illetve a francia Blériot képzést. Nálunk a pontosan körülírt, többlépcsős angol módszert követték, akárcsak Németországban. A szerző hosszan ír a kiképzésről, a balesetekről, következtetése: „Bátran állíthatjuk, hogy a kiképzés színvonala az OMM-ban nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Ez mind a frontokon elért légi győzelmek, mind a baleseti statisztikák alátámasztják.

n Az 1. világháború több dinasztia összeomlását hozta, így 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia is megszűnt, melynek következtében a magyar hadügy független lett. Átmeneti zűrzavar következett magyar hadvezetésben, egészen Horthy Miklós színrelépéséig. Fővezérként, toborzó és ellenőrző útja során Lehár Antal ezredes kíséretében 1919. szeptember 21-én Szombathelyen járt, megtekintette a repteret is. Révész Tamás e látogatásnak tudja be, hogy a fővezér november 16-ai budapesti bevomilásának a biztosítására hat repülőgépet rendeltek fel Szombathelyről a fővárosba. Az 1918 és 1945 közötti időszak alfejezeteinek a címei tömören fogalmazzák meg a reptér fejlődésének a szakaszait: Az újrakezdés; A fénykor; Fejleszteni minden áron; A vég. 88