Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - Tóth Imre: Kertész (Lehner) József (1901. július 23. - 1966. március 20.)

mutatkozott meg, melyben emberi és költői pályafutásának szintézisét adja, magát a Fény fiának mondja, a Fénynek, mely egész életét végigkísérte: »...holtig bíztam a jövőben és hittem a Fényben." Foglalkoztatták a kor nagy problémái is. A környezetszennyezés ellen tiltako­zott már az 1930-as években a Kémények című versében. A háború embertelensé­ge ellen emelt szót a Vihar kellene és a Békesség legyen című költeményekben. Az igazságtalanság, az elnyomás ellen is írt verseket, de korának politikai rendszere miatt csak allegorikus formában. A zsennyei öreg tölgyfához című verse szabadságszeretetét fejezi ki: „...Mesélj, mesélj és taníts minket, hogy a vihartól nem kell félni, s hogy igaz módon, bátran, szépen csak szabadságban lehet élni." A gyilkos szél című versét Tóth Zsigmondéknak ajánlotta. Ezt akkor írta, amikor barátját, Tóth Zsigmond szombathelyi kertészt 1952-ben koholt vá­dakkal letartóztatták, és rá 1 hónapra a börtönben meghalt. „A szépség-gyilkos téli szél megfojtotta a szelíd patakot..." A költemény 1944-re antedatálva jelenhetett csak meg, A kommunista rendszerrel való szembenállását legjobban az Üzenet a pes­ti fiatalokhoz című költeménye fejezi ki, melyet 1956. október végén írt: „Most, hogy születnek e boldog sorok, véretek még az utcákon csorog, ti bátor, büszke, szent fiatalok. Ha kell, boldogan értetek halok. Fehéne mossa piros véretek ezt a bemocskolt magyar életet, s a véretekből szabadság terem..." Természetesen ez akkor közlésre nem kerülhetett, s csak a Szeptemberi bú­csú című verseskötetének reprint kiadásához csatolva jelenhetett meg 2006-ban. Ezt a verset a Piros a vér a pesti utcán című gyűjteményes könyv 3. kiadása (2006) is közölte. Kertész József költészetének másik része szeretett hivatásával, a kerté­szettel, a természettel, állatokkal, növényekkel kapcsolatos. Hivatásának apoteózisa az Üvegházban című verse: „...Idebent mindent én adok, Az esőt és a harmatot,... ...Itt Isten keze én vagyok." Bár minden természeti szépség megihlette, legjobban a növények hatot­tak rá. Ezt mutatják verseiméi: Petúnia mag, Piros muskátli, Napraforgó, Kri­27

Next

/
Thumbnails
Contents