Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

4. szám - ADATTÁR - Orbán Róbert: Az őrségi sovány földnek leírása. - Tanúvallomások az Őrség földjéről és lakosainak életmódjáról a 19. század elején -

kül áltolmenni veszedelmes és lehetetlen. Úgy annyira, hogy gyakori zá­porok miatt némely vízmosások öt-hat ölnyi 10 mélységre is lemosattat­ván, az azokból a vizek áltól kihordott iszappal, köveccsel a laposabb föl­dek és rétek beöntetnek, nagy darab helyek haszon vehetetlenekké és mi­vélhetetlenekké tétettek. Ezen veszedelmes kár időkről időkre, esztendők­ről esztendőkre szaparodik. 3. Tulajdonságára nézve Minden apró föveny nélkül való, annyira, hogy sem a záport, sem a lassú esőt, ha egy hétig esik is, alább be nem veszi, mint az eke jár, az alább levő kemény sárgo és acélos agyag miatt. Hanem a víz rajta meg nem futamodván okozza a feljebb említett vízmosásokat. Színére nézve pedig amint felül látszik némely helyeken egyenes ugyan, de molha (moha) 11 és elfolyó, úgy, hogy télen az éjjeli fagy felhúzván, nap­pal pedig a' napfény tül felmelegedvén a fölszíne és a barázdákra lefoly, a' mely le folyásoknak helyét az úgy nevezett fehér kosz 12 be fogván, ott, ameddig a kosz befogta sem fú, sem fa nem terem. 4. Terméketlenségére nézve Olyan, hogy akármely darab plága 13 is, akár­mennyi időkig parlagoltatik is, új trágyázás nélkül a búzát meg nem ter­mi, de ha már trágyáztatik is, egy köböl 14 után négyet a legjobb kvalitású földben, az alább valókban pedig hármot, néha kettőt nyerünk, a távol le­vő földek pedig, amelyeket távolságok miatt és a közben jövő árkok és völgyek miatt trágyázni nem lehet, ritkán kettőt, többnyire pedig csak magot nyerünk (többnyire csak a magot termik meg). 5. Mivelésére nézve Az őrségi földnek mívelése sok próbák után megkívánja azt, hogy apró közökből négy, legföljebb hat ekefogásokból álló közök le­gyenek, mert különben a fent előadott mód szerint a földnek a színe az esőt és hó levet be nem vévén, ősszel a széles közökön a' vetés ugyan ki kelne, de tavaszra kelvén mind elrothad. Azonban amely föld megtrágyáz­tatik, először búza, másodszor rozs, harmadszor hajdina és zab, utoljára egy esztendeig való paragolás után némelyek némely földet egyszer rozsai bevetnek, de azontúl mind addig parlag, míg újonnan meg nem trá­gyázzák - a távoly levő Földek pedig amellyek a' fent elöl adott okoknál fogva nem trágyáztothatnak, azok öt hat esztendők alatt néha fel szán­tóinak, de töbnyire tíz tizenöt s több esztendők alatt parlagul hagyattat­ván fenyvessel borostyánnal fölnövetettvén s azon nyövények levágottat­ván, mikor a föld színét ellepik, száraz időben meg égettetvén hamuval trágyáztattnak, vágynak olyanok is, kik a szántó földjökön nevelkedett feny­vest több esztendőkig annyira nevelik, hogy épületre való fák is vágynak rajta, ekkor rész szerint épületre, rész szerint pedig tüzelésre levágottatván kiirtatnak és ilyen esetben hasonló nagyságú vagy több földek is az ilyetén szántó földön levő erdőknek elhagyattatnak. - A' mi illeti a trágya gyűjtést mindenféle tölgy gyertyán fényü fa levelek, valamint a kaszá­ló réteken, úgy az erdőkön és fenyveseken is öszvehuzatattván, azok barmok alá hintetvén és trágyo közé kevertetvén meg fekete földszinnel is szaporittatván gyakoi'oltatik. 38

Next

/
Thumbnails
Contents