Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

4. szám - ADATTÁR - Dominkovits Péter: Egy 16. századi szombathelyi végrendelet. - Szlakoci Katalin testamentuma, 1571. -

ADATTÁR DOMDKKOTITS PÉTER EGY 16. SZÁZADI SZOMBATHELYI VÉGRENDELET - SZLAKOCI KATALIN TESTAMENTUMA, 1571. A forrásadottságok miatt Szombathely kora újkori történetkutatása két, egymástól élesen eltérő időszakra különül el. Míg a 17. századból, 1606-tól a győri püspök privilegizált mezővárosa bizton állítható, hogy a Duntántúl leggazdagabb mezővárosi archívumával rendelkezik, a megelőző századra ép az ellenkezője igaz. A Bocskai-felkelés dunántúli eseményeivel összefüggésben a város korábbi archívuma elpusztult: a Németújvárra (Güssing, Ausztria) menekített levéltár tűz áldozata lett.

1 így fölöttébb érthető, hogy minden, a 16. századi város életéről, társadalmáról információt nyújtó dokumentum felértékelődik. A 16. század második felének a városi adminisztrációjára, a helyi társadalomra, a jogszokásokra, a közösség és egyes személyek kapcsolatrendszerére már eddig is több, elszórt fonásközlés látott napvilágot. így pl. Házi Jenő még 1928-ban, Sopron Város Levéltára iratanyagából tette közzé Bandy Ferenc szombathelyi bíró és a tanács 1573. évi, a búcsúi Lőri Pál és Zsoldos Benedekné házperében végbevitt tanúkihallgatási jegyzőkönyvét az ítéletükkel egyetemben, amit véleményezésre küldtek meg Sopron város magisztrátusához.

2 Kóta Péter 1995-ben a Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárából közölt egy 1562. évi - Gregorianczy Ambrust érintő - szőlőhegyi birtok-adásvétellel kapcsolatos városi kiadmányt.

3 Az egykori városi Idadmányok sporadikus feltárása mellett hasonlóan fontos a más archívumokban, elsősorban a meghatározó hazai kormányszerv, a pozsonyi Magyar Kamara iratanyagában fennmaradt, Szombathelyre vonatkozó fonások feltárása is. 2000-ben Zágorhidi Czigány Balázs a Magyar Kamara Archívumából, a dualizmus korában mesterségesen létrehozott Urbaria et Conscriptiones gyűjteményből közölte a várost érintő 16. századi urbáriumokat, inventáriumokat

4 A „külső" forráskutatások mellett hasonlóképpen nagy jelentőséggel bír a városi adminisztráció korábbi működését igazoló, helyi iratanyagon alapuló további forrásfeltárás, újraértelmezés is. Ennek egyik elemeként 1999-ben az úgynevezett „Vegyes peres iratok" állagból Benézik Gyula a város ma ismert legkorábbi, 1604 májusa és 1605 májusa közötti időszakból származó bejegyzéseket tartalmazó jegyzőkönyvét azonosította be.

5 30