Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

4. szám - Mürber Ibolya: Vas megye és az 1956-os magyar menekültek

tartozó magyarokat először a bécsi Rotschildspital-ban, majd egy egykori linzi laktanyába helyezték el. Közülük kerültek ki az első repatriálok. A forradalom első napjaiban egyes szabadságharcosok a családjaikat küldték Ausztriába, 1(,

hogy a forradalom győzelme esetén visszatérhessenek magyar földre. Azonban ezek az elképzelések éppen fordítva valósultak meg, azaz a szabadságharc aktív résztvevői mentek a családjaik után Ausztriába, s esetlegesen onnan utaztak együtt egy harmadik országba tovább. Ebben a periódusban már voltak az országot elhagyók között olyan menekültek is, akik a nyitott határ adta lehetőséget akarták kihasználni, tehát elsősorban jóléti indokok által vezérelve hozták meg döntésüket. A második szakasz a szovjet katonai intervenciótól (1956. november 4.) az osztrák-magyar határ lezárásáig (1957. január) tartott. Ekkor a menedékjogot kérők száma ugrásszerűen megnőtt. November 4-én 6000 ember lépte át a határt, köztük volt 1000 katona is.

17 Számukra nem lehetett egyszerííen a genfi menedékjogot megadni, hanem az 1907. évi hágai rendelkezés alapján internálni kellett őket. A menekült-áradat 1956. november 23-án érte el az abszolút csúcspontját: 8537 menekült lépett 24 óra alatt Ausztria földjére.

18 A forradalom leverését követő 2 hétben túlnyomórészt azok lépték át az osztrák-magyar határt, akik a forradalom eseményeiben aktívan részt vettek. November második felében már nem csak a forradalmárok tartottak a büntetéstől, egyre szélesebb körben merült fel a megtorlás veszélye. Ezért családosok és egyedülállók egyaránt vándorbotot vettek kezükbe, és egy jobb élet reményében elhagyták hazájukat. 2. térkép Az 50-os magyar meneküllek megoszlása az ország elhagyásának helye s ideje szerint (Forrás: KSH felmérés „az illegálisan külföldre távozott személyek főbb adatai" címmel. 1957.) 17