Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)
2. szám - ADATTÁK - Katona Attila: Fordulat a várospolitikában Szombathelyen, 1885-ben. 2. rész
pozsonyi szombathelyi, a pinkafői vasút, a királyi Tábla stb. mindezek a polgárí iskolával kapcsolatos közép-kereskedelmi iskola mellett, oly nagy czélok, oly óriási program, melynek létesítéséhez nemcsak puszta óhajtással, hanem szellemi és anyagi erővel, ha kell még bizonyos irányba nyilvánuló önfeláldozással is hozzájárulni tartozunk. ... Szombathely városa nem oly gazdag, hogy önerejére támaszkodva, büszkén mondhatná: nem szoixdok senkire. Ellenkezőleg. Iparos és munkás nép évek óta várja, mikor fog már létesülni a sokat emlegetett vállalatok valamelyike, hogy keresményhez jusson. ... Kormánynak és a fellettünk atyáskodó megyének jóakaratától függ, hogy ...az aira hivatott faktorok egyértelmű lelkes támogatása folytán Szombathely, mint a megye székhelye bírni fog mindazon kellékekkel melynek kultúráját, iparát és kereskedelmét lassú, de biztos rendszenei párosult törekvés mellett felemelik, emez emelkedésnek jótékony hatása, mint termékenyítő és éltető napsugár szétárad a megye legtávolabb eső zugába is, s Szombathely, a megyei központ emelkedése, egyértékű lesz magának a megyének emelkedésével."™ Akkor még nem sejthette, hogy a modem város programjának „befejezése" rá vár. Varasdy Károly polgármesterségével álláspontunk szerint fordulat következett be a város életében, mert képes volt a várospolitikai célok világos interpretálására és a nyilvánosság fórumaim való folyamatos megjelenítésre. Ez ügyes píár fogásnak bizonyult, nyilván az is volt, de azért többről szólt a történet. A felvállalt programot kiegészítette saját elképzelésével, a városi hivatalszervezet tevékenységének modernizálásával, a feladatok és a szerepek jogszerű elosztásával, és a hivatali adminisztráció funkcióinak újragondolásával. 51 Rendet kíván teremteni az elődök teremtette városi entrópiában. 5a Az ő érdemének tekinthető a Szépítő Egyesület megalkotása, ami egyszerre kívánta a polgári öntudatot és a város csinosodását elősegíteni. Rá várt az elmaradt feladat abszolválása is, a kereskedelmi iskola beindítása. A modem városfejlesztési elképzelés azonban nem az ő szellemi produktuma, hanem egy kollektív alkotás, ami elsősorban a vármegye vezetőihez - Radó Kálmán, Széli Ignác, Reiszig Ede nevéhez 51 * - és a Szabadelvű Párt helyi irányítóihoz kötődik. Az 1878-1879. évi válság súlyos hatással volt a vármegye politikai elitre, csak az 1881. évi választások után kezdtek magukra találni. A félelem, ami motiválta őket, az a 48-as függetlenségiek előretörése. Ezt hatalompolitikai okokból is meg kellett állítaniuk, miként elejét kellett venni a társadalmi - a vármegyében elsősorban városi - zavargások felbukkanásának is. Ez feltétele volt saját pozíciójuk megőrzésének, ebből azonban automatikusan még nem származott a megyeszékhely fejlesztésének a terve, hogy ezt megtették, abban nyilván saját liberális értékrendjük tükröződött. Munkamegosztást alakítottak ki, 5 * a megyei team súgott és lobbizott, a városi szereplők pedig megjelenítették és kivitelezték az elképzeléseket. A megyét uraló dzsentri csoport számára nyilvánvaló lett, hogy a törvényhatóság fejlődését a leginkább a megyeszékhelyen keresztül lehet előrevinni, ők egy mintavármegye megalkotására törekedtek. A helyzetük annyiban volt speciális, hogy Szombathely né78