Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

2. szám - ADATTÁK - Magyarics István: Új adatok Magyarlak kialakulásának és névadásának történetéhez

A birtoktörténet vizsgálatával a majorok alapítási időpontjának behatárolását is megkísérelhetjük. Tótlak az egykori dobrai vár uradalmának területén fekszik, amely a 13. századtól királyi, majd magánföldesurak birtokában volt. Dobra-földet és Dobra várát IV. Béla 1266-ban vette el a szentgotthárdi apátságtól, Győrvár királynéi birtokot adva érte cserébe.

29 Ezt a területet - Dobra-földet - már korábban is elvették egyszer az apátságtól. András vasvári ispán elrendelte, hogy az egyház népei és a zalaőrök cseréljenek lakhelyet egymással, hogy így az őrök - feladatuknak megfelelően - az ország határára kerüljenek, és ott lakjanak. II. Endre 1213-ban visszarendezte a cserét, így az apátság ekkor visszakapta Dobra-földet.

30 Tehát a ciszterciták András ispán intézkedése előtt, illetve 1213 és 1266 között birtokolták Dobra földjét, azaz csakis ekkor alapíthatták Tótlakot. Később erre már nem volt lehetőségük, mert ez a terület ezután többé már nem tartozott az uradalomhoz. Azt, hogy András ispán rendelkezése következtében az apátság birtoklása mennyi ideig szünetelt Dobra-földön, ma még nem tudjuk. A rend szabályzatának értelmében a monostor tevékenységének - főként a korai időkben - szinte kizárólag a szerzetesek és a szolgák munkájára kellett támaszkodnia, szabad hospesek és jobbágyok szolgálatait kevésbé vehették igénybe.

31 Ezért feltételezhetjük, hogy a majorok létesítése közvetlenül a monostor alapítását követően megkezdődhetett. A Dobra-föld cseréjét visszarendező királyi oklevél egyértelműen a monostornak korábban a Dobra-földön lakó népeiről beszél. E népek alatt elsősorban a majorok lakóit kell értenünk. Ennek fényében és a nevek tökéletes azonossága alapján feltételezhetjük, hogy a másik két major, azaz Magyarlak és Németlak is ebben az időben, tehát még 1266 előtt keletkezett. Összefoglalva a következtetéseket megállapíthatjuk, hogy Magyarlak a szentgotthárdi cisztercita apátság által 1266 előtt alapított majorból (predium) alakult ki, majd vált jobbágyfaluvá. JEGYZETEK Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) Diplomatikai Levéltár 41237.; Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban. Bp., 1932. (továbbiakban: Kalász, 1932.) 133. p. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez; 5.) MOL Filmtár 4333. doboz. A szentgotthárdi apátság urbáriuma (továbbiakban: Szg. au.), 1570.; MOL Filmtár 4331., 4333. doboz. Szg. au., 1608.; Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Vas vármegye törvényszékének iratai. Tiszti perek Fasc. 1. no. 12. Szg. au., 1676.; MOL A Magyar Kamara Archivuma (továbbiakban: MKA) E 156. Urbaría et conscriptiones Fasc. 29. nr. 1. 336. fol. A felszabadított területek összeírása, 1690. Prickler, Harald: Die Rudersdorfer DreLßigstregister von 1538 bis 1555. Eine Quelle zur Geschichte des ungarisch-steirischeu Grenzhandels im 16. Jahrhundert. In: Mitteilungen des Steiermärkischen Landesarchivs. Folge 28. Graz, 1978. (továbbiakban: Prickler, 1978.) 109. p. MOL MKA E 158. Conscriptiones portarum (továbbiakban: E 158.) Comitatus Castri Ferrei (továbbiakban: CCF) 1610., 1615., 1617., 1622., 1623., 1626., 1630., 1635., 1638. 53