Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

2. szám - ADATTÁK - Bajzik Zsolt: A Vas vármegyei Tarcsafürdő története Trianonig. 1. rész

Petneki Avon: A magyarországi gyógyfürdők idegenforgalma és vendéglátása a XVTII. század végén és a XIX. század első felében. In: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve, 1982. Szerk. Borza Tibor. Bp., 1982. 147. p. Witsch: Tatzmannsdorf. = Zeitschrift, von und für Ungern, 1802. Bd. 1. (továbbiakban: Witsch, 1802.) 193-201. p. A Martinovics-féle összeesküvés Vas vármegyét sem hagyta érintetlenül. A Kőszegen tartózkodó Sigray Jakab gróf kerületi táblabíró is csatlakozott az összeesküvőkhöz és bevonta a társaságba Brehm János rohonci seborvost, Rosty János táblai jegyzőt, Rosty Pál földbirtokost és Szabó Imre körmendi plébánost. Martinovicsot 1794. augusztus l-jén, majd nemsokára Sigrayt is elfogták az összeesküvés Vas vármegyei tagjaival együtt. Szabó körmendi plébánost az első szembesítés alkalmával tisztázta magát, mire úgy őt, mint Rosty Jánost, Rosty Pált és Brehm Jánost a Királyi Tábla felmentette. A Hétszemélyes Tábla már nem volt ennyire elnéző és Sigray grófot halálra ítélték, melyet 1796. május 20-án, a Vérmezőn végrehajtották. Brehm Jámost és Rosty Jánost Brünnbc szállították, ahonnan csak 1799. június 22-én szabadultak. Reiszig Ede: Vasvármegye története. In: Vasvármegyc. Balogh Gyula et al. Bp., 1989. XI., 235. p. (Magyarország vármegyéi és városai; 3.) Brehm, Johann: Vorläufiger das Erfahrung geschöpfter den innerlichen und ausserlichen Gebrauch des Tatzmanndorfer Mineralwassers beterffend, zum Nutzen derjenigen die Hülfe und Heil an diesem Kurort suchen wollen. Stcinemangcr, 1813. 138. p. Magyar Országi nevezetesen pedig Nemes VAS Vármegyebéli némely tárgyoknak Abrázolattyai és azoknak Magyar s német nyelven való leírásai, Mellyeket készített, és kő-nyomtatványokban ki adott Auraclü Aurach Jóscf, ... Bécs, 1825. (továbbiakban: Aurach, 1825.) 47. p. 70 Öl = 1,896 méter. 71 Aurach, 1825. 28-33. p. 72 VaML Mk. jkv. 864/1831. 73 Bőrnek Dávid: A Magyarországi nevezetesebb Főidők. = Tudományos Gyűjtemény, 1830. 5. köt. 109. p. Hoffer Ferenc Magyar írók élete és munkái, (továbbiakban: Szinnyei.) 4. köt. Bp., 1896. 951-952. hasáb. Ora: azon út hossza, amelyet közönséges lépésben 1 óra alatt meg lehet tenni, mintegy 5 km. Hoffer, Franz: Vcrhaltungsrcgchi bei dem Trink- und Badegebrauche des Tatzmannsdorfer Minnerafwassers. Güns, 1834. 9-17. p. 77 Rohitsch (ina: Rogaska Slatina, Szlovénia), az Osztrák-Magyar Monarchia kedvelt fürdőhelye volt. Glaubersós vizét gyomor- és bélbajokra, köszvény, elhízás ellen használták. Krajcár (kreuzer): 1 forint = 24 krajcár. A bécsi valuta 1802-ben lépett életbe és csak 1816-ban tértek vissza a konvenciós pénzlábra, aholo 1 forint = 60 krajcár. 7') Fillér név a német „Vierer" négyes szóra vezethető vissza és eredetileg 4 krajcáros érme volt. 1858-ig Magyarországon használatban volt pengő (konvenciós) forintnak az 1/240-ed része, vagyis a pengő krajcár 1/4 része. Pint: űrmérték, amely különböző időkben más és más nagyságú volt. Magyarországon a Hoffer Ferenc sebész- és szülészmestcr, műtő- és kőszegi kerületi orvos. Szinnyei József: pint kb. 1,6 liternek felelt meg. Macher, Matthias: Die den Gri en und Illyricn. Grätz, 1834. 1-12. p. Macher, Matthias: Die den Glänzen der Steiermark nahen Hcilwaesser in Ungarn, Kroati-