Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

2. szám - ADATTÁK - Bajzik Zsolt: A Vas vármegyei Tarcsafürdő története Trianonig. 1. rész

szetesen több ásványvizet szállítottak, mint amekkora a fürdők szükséglete volt, és azt gyakran az esővíz is felhígította. Hosszantartó szárazságnál a kifolyó ásványvízzel takarékoskodtak, ekkor ritkábban fürödhettek a vendégek. Az ártáblázat szerint egy földszinti szobáért, két ággyal naponta, vagy csak néhány órára 36 krajcárt,

78 míg az emeleten 1 fillért

79 kellett fizetni. A földszinten lévő egyágyas szobáért 30, míg az emeleten 48 krajcárt kértek. Az egyrekeszes fürdőért 25, egy dupla fürdőért - két személy egyszerre egy kádban guggolt - 34 krajcárt, míg a szobában történő fürdésért 1 fillért és 12 krajcárt számoltak fel. A főzéshez felhasznált negyed ölnyi bükkfáért 2 fillért és 30 krajcárt, a főzőhelyért naponta 10 krajcárt fizettek a nyaralók. Egy jó reggeliért 1834-ben személyenként 1 fillért és 12 krajcárt kértek el. A főforrásból ásványvízzel megmerített, legalább 3 pintes

80 agyagkorsó 6 laaj cárba került. A fürdővendégek a bort gyakran keverték savanyúvízzel. Macher szerint a fő probléma az intézetnél az volt, hogy az épületek nem voltak összekötve az ivóforrással. A pinkafői Iloffer Ferenc oivostudor és sebész hetente egyszer rendelt Tárcsán, az intézetben. A fürdőzők átlagosan 14 napig maradtak, de nem ritkán előfordult a 4 hetes időtartam is. Az ásványvíz használatánál szabály volt, hogy kezdetben a főforrásnál igyanak, és csak rövid ideig fürödjenek, majd fokozatosan emelhették az arányokat. A fürdőhelyen tavasszal és ősszel csak kevés vendég tartózkodott, míg a meleg nyarakon tömegesen keresték fel.

81 Fényes Elek 1836-ban kiadott munkájában részletesen ismertette Vas vármegye ásványos és orvosi vizeit, melyeket Tárcsán, Pinkafőn és Sóskíiton említett.

82 1838-ban Rohoncra költözött Klauzál Imre, ahol gazdasági tanintézetet alapított. Az intézet csak másfél évig működött

8

'* és ezután Klauzál más vállalkozásba kezdett. Batthyány Gusztáv és Kázmér életében döntő változást hozott apjuk 1828-ban bekövetkezett halála. Batthyány Antal József gyermekeire 13 uradalmat hagyott, amelyek közül három Vas vármegyében - a rohonci, németszentmihályi (ma: Grosspetersdorf, Ausztria) és a borostyánkői terült el. A Batthyány testvérek ezt követően több éven keresztül közös üilajdonként hasznosították uradalmaikat, miután azonban Gusztáv gyakran és szívesen tartózkodott Londonban, az azzal kapcsolatos tényleges feladatok öccsére, Kázmérra hárultak. Az 1838. évben történt hagyatéki eljárás során Gusztávé lett a rohonci, a németszentmihályi, a borostyánkői uradalom, de a felosztást követően sem vett részt birtokainak kezelésében, hanem azokat haszonbérlőknek adta ki.

8

* Klauzál Gábor és Imre 1840-ben kibérelte Batthyány Gusztáv és Kázmér

85 tárcsái és a borostyánkői birtokait azzal a céllal, hogy a nagybirtok bérbeadásának okszerűségét kimutassák. E vállalkozásban szövetkeztek Egan Eduárddal, ki a bérletet Ivlauzál 1847. évi halála után is tovább folytatta.

80 Klauzál társa volt még Czilchert Róbert orvos is, akivel együtt alapították a rohonci iskolát, majd a tanintézet korai megszűnése után - ahol Czilchert az állatgyógytan tanára volt - részese lett a „Klauzál és Társa" cégnek.

87 Tárcsán a fürdő orvosa 1840 és 1848 között Toporczer Tamás volt.

88 A bérbe adott fürdő az 1840-es évek elején érte el a virágzásának a csúcsát, mivel a vendégek tömegesen látogatták. A Klauzál és Toperczer-féle vállalkozás 44