Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

1. szám - ADATTÁR - Rácz János: A területrendezési terv és Vas megye 1956-ban

szag igazgatási területének átszervezését nem terjeszti az Országgyűlés elé. A Központi Vezetőség és a Minisztertanács a következő években nem tartja célszerűnek a területátszervezés végrehajtását, mert ez megnehezítené, hogy minden erőnket a népgazdasági feladatok sikeres megvalósítására, a szocialista demokratizmus fejlesztésére fordítsuk. Ugyanakkor meg kell gyorsítani a hatáskörök átadását a helyi tanácsoknak és az ügyintézés egyszerűsítését. "

62 A megyei napilap ugyanezen számának harmadik oldalán arról írt, hogy a megyei országgyűlési képviselőcsoport „a megyei népfront-irodán tartotta rendes havi megbeszélését. ... Altalános volt az a benyomásuk, hogy a megye lakosságát igen élénken foglalkoztatja a területrendezés, amely most kerül az országgyűlés elé. Igen sok levélben, javaslatban és személyesen is kérték a dolgozók képviselőiket, adjanak hangot az országgyűlésben annak, hogy nem látják megalapozottnak és megnyugtatónak a területrendezésnek a tervezett időpontban való végrehajtását. A megbeszélésen részt vevő képviselők - Nagy Károly né, Pócza Istváné, Bodorkós István és Makrai János - elhatározták, hogy a javaslatokat és az észrevételeket összesítik és az Országgyűlés elé terjesztik."*^ A szövegből kiderül: nem a területrendezést kifogásolták, hanem csupán annak a tervezett időpontban való végrehajtását. Ez összecseng az MDP Központi vezetősége és a Minisztertanács közleményének megfogalmazásával, miszerint a két testület a következő években nem tartja célszeríinek a területátszervezés végrehajtását. Ezzel az időzítéssel, szerkesztési eljárással demonstrálták, hogy az országos vezetés ismeri, figyelembe veszi az „alulróljövő" kezdeményezéseket, javaslatokat, észrevételeket. Szeptember 23-án, azon a napon, amikor ismertették a kormány területrendezési tervezetét, a Vasmegyében egy cikksorozat kezdődött Szombathely jövőjéért címmel. Tizen fejtették ki véleményüket.'*

4 A sorozat azt követően is folytatódott, hogy a területrendezés kérdése lekerült a napirendről; az utolsó cikk október 23-án jelent meg. A cikksorozat kettős célt szolgált. Igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket, mivel „nem kevés szombathelyi polgár érez aggodalmat szeretett városa jövőjéért, s egyesek sötét színekkel ecsetelik a Szombathely előtt álló perspektívákat".

(i5 Ezen túlmenően azt vizsgáltak, hogy mit kell(ene) tenni Szombathely jövője érdekében. A koncepciót Béri János és Brenner Vilmos írásai adták meg, a többi hozzászóló azt részletekkel egészíttette ki. Béri János kifejtette: Szombathely megyeszékhely jellegének megszűnése akkor következik be, amikor egyidejűleg megváltozik a városok viszonya a felsőbb szervekhez. Hatáskörök biztosításával sokkal kisebb lesz a városok függése a megyei apparátustól, a megye székhelyét jelentő városoktól; a fejlődés elsősorban saját kezdeményezésétől, nagyvonalúságától, polgárainak és választott vezetőinek képességétől, tehetségétől függ. „Nincs ok tehát aira, hogy a megyeszékhely elkerülésétől Szombathely hanyatlását várjuk".

m Arra is hivatkozott, hogy korunkban egy város „súlyát" nem is annyira a közigazgatásban betöltött szerepe, hanem egyre inkább gazdasági, közlekedési, ke76