Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

1. szám - ADATTÁR - Rácz János: A területrendezési terv és Vas megye 1956-ban

miatt a téma alaposabb vizsgálatára nem került sor. Az 1953 után megfogalmazott elgondolások majd az 1956-1957-es években kerülnek ismét előtérbe.

8 A népgazdasági tervezés területi követelményeiből fakadó nagyobb igazgatási egységek kialakításának igénye és megvalósítása összekapcsolásra került a tanácsok és kormányzati szervek közötti viszony átalakítására irányuló törekvéssel. 1954-ben, a Magyar Dolgozók Pállja (továbbiakban: MDP) III. kongresszusán megfogalmazódott: „Az államigazgatás és a helyi tanácsok munkájának ... átszervezése megköveteli a gazdasági szervezet átépítését, a hatalmi és igazgatási szervekkel való összhangját, az egész (állami és gazdasági) apparátus racionalizálását, egyszerűsítését és csökkentését" .* Egyszerűsítés alatt a területrendezést, a hatáskörök jogi szabályozását és a szabályozás alapján az államigazgatási szervek szervezeti, ügyviteli és létszámbeli egyszerűsítését éltették.

5 Az államigazgatási területrendezés érintette az egész helyi államigazgatási szervezetet, a bírói, az ügyészi apparátust, a fegyveres testületek és általában az egész gazdasági apparátus helyi szervezetét, valamint az államhatalom helyi szerveinek különböző fokozatait. Ennek lényege abban volt, hogy a megyék, a budapesti kerületek és a járások összevonásával biztosítani kívánták a helyi igazgatás gazdaságosabb berendezkedését. Azzal számoltak, hogy a megnagyobbított megyék, járások lehetőséget nyújtanak egy differenciáltabb és az önálló igazgatási funkciók ellátására alkalmasabb szakigazgatási szervezet kialakítására. Ügy vélték, hogy az új megyék, járások a meglévőtől lényegesen eltérő típusú igazgatási szervezet kialakítását követeli meg. 1956-ban, néhány ágazat - pénzügy, begyűjtés, mezőgazdaság - kivételével a helyi igazgatás súlypontja a megyei szervezeteken nyugodott. A hatalmas méretűvé nőtt megyei apparátus közvetlen igazgatási funkciókat látott el a községek felé is. A megnagyobbított megyék határai között e helyzet fenntartása már nem lehetséges. A cél az volt, hogy a területrendezést követően a megyei apparátusok szükségképpen az addiginál jóval kisebb létszámú, jól differenciált, szakképzett káderekből álló, elvi irányításra képes szakigazgatási szervezetté kell átalakítani.

0 Az MDP Központi vezetősége 1956. július 18-ai ülésén az akkor főtitkárrá választott Gerő Ernő előadói beszédében - bírálva az államapparátus nehézkességét - kifejtette: „Államapparátusunk azért is túlzottan nagy, mert túl sok nálunk a központi egység. Szükséges nagyobb egységeket kialakítani, Budapesttel együtt mintegy 10-12-t, természetesen ez hozzávetőleges szám, véglegeset még nem lehet mondani. ...A Politikai Bizottság nevében azt javaslom a Központi Vezetőségnek: Bízza meg a Politikai Bizottságot és a Minisztertanácsot az említett irányelvek alapján dolgozza ki a végleges terveket, készítse elő a végrehajtást oly módon, hogy a javaslat előreláthatóan októberben az országgyűlés elé kerüljön, s az év végéig meg is valósuljon...''''

7 Az MDP Központi Vezetőségének döntését követően a Minisztertanács Területszervezési Kormánybizottságot hozott létre, amely kidolgozta azon javaslatát, hogy az újonnan kialakítandó 12 megye székhelyei: Budapest, Deb64