Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

4. szám - ADATTÁR - Varsányi Péter István: „Október 6-án megfogadjuk ..." - Centenáris ünnepségek Vas megyében 1949-ben -

nek (így!) jegyében folyt le". Mivel nemcsak igével él az ember, tanintézeteink egy részénél a cselekvés hasznos mezejére is léptek. Hegyháthodászon az ünnepély után a tanulók és tanárok kivonultak a temetőbe, megkoszorúzták „... a magyar és szovjet hősi halottak sírjait". A katafai általános fiókiskola ünnepsége a „... régi műsorszámokkal tarkítva a tervkölcsön agitációt is szolgálta". A legpraktikusabb műveletet a kisrákosi i'ittörők - vagy némileg korlátolt vezetőik - találták ki: „... iskolánkban az okt. 6-i emlékünnepélyt ... megtartottuk 10 órai kezdettel. Utána makk és gubacsszedést rendeztünk "

1G Elgondolkodtató, hogy az Aradon 1849. október 6-án történtek 100. évfordulójáról szóló jelentésekben egyetlen vértanú neve sem szerepel. Nem is szólva a megye nagy egyénisége, az első felelős kormány elnöke, Batthyány Lajos gróf tragédiájáról. Ez megbocsáthatatlan vétek mind az október 6-ai centenárium irányítói, mind a megemlékezések szervezői esetében. Ha egy névvel mégis találkozunk, abban sincs sok köszönet. A szombathelyi Faludi Ferenc utcai leányiskola igazgatónője a szabványbeszéd után önálló indítvánnyal akarta emelni a megemlékezés fényét. Azt javasolta, hogy „... a Kőszegen eltemetett Kiss tábornok sírját egy iskolai küldöttség adandó alkalommal koszorúzza meg. Elmondja, hogy a Kőszegen eltemetett Kiss tábornok egyenes leszármazottja az aradi Kiss tábornok vértanúnak" }

7 Ez az állítás még a korral behatóbban foglalkozó történészre is az újdonság erejével hat. Kiss Ernő (1799-1849) honvéd altábornagy 1849. augusztus 25-ei kihallgatásakor vallotta: „... negyvenkilenc éves vagyok, katolikus vallású, özvegy, gyermektelen."

1

* Amíg Kiss Ernő altábornagy örménymagyar, Kiss János (1883-1944) altábornagy székely katonacsalád sarja volt. Genetikailag semmi közük egymáshoz, csupán a vértanúság sorsában lehetnek egymás „atyafiai". Ha már a mártíromság került szóba, említsünk meg még egy momentumot 1949-ből, a centenáriumi megemlékezésből. A már idézett Vasmegye című lap beszámolója szerint a Magyar Rádióban a hivatalos emlékbeszédet október 6-án este Losonczy Géza népmíívelődésügyi államtitkár mondta. Szerinte az elmúlt 100 évben a „... reakció megemlékezése október 6-ról hamis volt és álnok",

19 nem úgy, mint 1945-öt követően. A proletár nemzetköziség rendíthetetlen híveként e napon egyaránt tisztelettel adózott a spanyol, a görög, a kínai nép mártírjainak is. Hogy azért mégse feledkezzünk meg az ünnepség valódi alkalmáról, az úttörőkhöz hasonlóan ő is fogadalmat tett: „Október 6-án megfogadjuk, hogy ... Nem lesz nálunk több Világos, sem október 6-ika".

20 Lett azonban november 4-e 1956-ban, és június 16-a 1958-ban ...

31 83