Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

4. szám - ADATTÁR - Varsányi Péter István: „Október 6-án megfogadjuk ..." - Centenáris ünnepségek Vas megyében 1949-ben -

kapitalizreuisból a szocializmusba való átmenet államtípusa - adminisztrálta az augusztus 18-án elfogadott új alkotmány (1949. évi 20. te.).

2 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) 1949. október l-jén kibocsátott 1200-0-5/1949. IV. 4. számú értesítése október 6-át - csütörtököt tanítási szünnapnak nyilvánította, hogy megemlékezhessenek a jeles napról. A minisztériumi leirathoz Szávai Nándor államtitkár beszédvázlatot, amolyan vezérfonalat is mellékelt. (Néhány iskola el is értette ennek szerepét, jelentéseiben a dokumentum kissé tréfás elnevezését használja: silabusz). Viszont 1949-ben vagyunk, s hogy ezt el ne felejtsék, az értesítés rögzítette: az ünnepély műsorában arra azért ügyelni kell, hogy az egyébként „kegyeletes megemlékezés" mellett az ünnepség műsorterve a Jó jövőnkbe vetett, biztos reményünket fejezze /ci".

3 Az utasítás úgy szólt, hogy a kapott beszédvázlat azonnal továbbítandó az általános iskolákhoz, mellékelve az ünnepély megrendezésének szempontjait. (Javasolt műként Kuczka Péter: „Alkotmányunk van"című verse szerepelt, de a műsorban mozgalmi dalok elhangzását is előírták). A rendezvény megtartásáról, műsoráról, a megjelentek számáról az igazgatóknak október 10-ig jelentési kötelezettségük volt a tankerületi főigazgatóság felé. A középiskolák a beszédvázlat egy példányát közvetlenül kapták meg az államtitkártól. Egy ilyet, a soproni tanítóképző - akkor Pedagógiai Gimnázium - iratanyagában megmaradtat, most teljes terjedelmében adjuk közre. „Beszédvázlat október hatodikára 1849. október 6-ának emlékezetére gyűltünk össze. Október 6-a történelmünknek szomorú emlékezetű évfordulói közé tartozik és a centenárium alkalmával egy évszázad távlatából mérlegelhetjük a szabadságharc bukásának okait és levonhatunk minden tanulságot abból a kudarcból, amelynek jelképe számunkra a 13 vértanú kivégzése. Mit akart a magyarság 1848-ban? 'Állami függetlenség a hazának, s önkormányzat, szabad nép a szabad, független hazában' válaszol erre a kérdésre Kossuth Lajos. A magyar szabadságharc nemzeti függetlenségünk kivívásáért és társadalmunk átalakulásáért folyt. Ez a két cél egyszerre és együtt jelentkezett, ezért harcoltak a szabadságharc legjobbjai, Kossuth, Petőfi, Táncsics és a mögöttük felsorakozó dolgozó tömegek. A magyar szabadságharc nagy lendületét és kezdeti sikereit megmagyarázza az, hogy maga mögé tudta állítani a jobbágysorban tartott paraszti tömegeket az elavult nemesi uralom megdöntésére és az osztrák elnyomás alól való felszabadulásra, amely gyarmati sorban tartotta a magyarságot. Ezért a kettős célért fogtak össze a szabadságharcban parasztok, munkások és polgárok. Ez adott erőt a szabadságharcnak akkor is, amikor a forradalmi lendület már megtört Európa többi államaiban. A magyar szabadságharc nagy reménysége volt az európai haladás legnagyobb szellemeinek. Marx és Engels úgy üdvözölték a magyar szabadságharcot, mint az európai társadalom foiradalmi átalakulásának biztató kezdetét. Tudta ezt a nemzetközi reakció is. A cári hadparancs, amely a cári uralom zsoldos seregeit a magyar szabadságharc ellen indította, arra figyel78