Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

4. szám - ADATTÁR - Réfi Attila: Egy legendás vasi huszár. - Hertelendy Gábor, 1742-1820 -

október 4-ről. Ezekben elismeri a szorgalmat és a jószándékot a szolgálati kötelességek teljesítésében, mindamellett a második levél rámutat arra, hogy a legénység tudásában, hogy minden igénynek megfeleljenek, még van né­hány hiányosság. A lovak állapota is hagy még némi kívánni valót maga után, ezért a nádor megígérte, hogy az ezred fokozatosan jobb lovakat fog kapni. Az első levélhez egy 12 000 forintos pénzadományt is csatolt, azon tisztek ré­szére, akiknek saját magukat kellett felszerelniük; a legénység számára pedig 3 napi ingyenzsoldot adott. 64 1803-ban az ezred az Érsekújváron lezajlott összpontosításban, szeptem­ber közepén pedig nagyobb hadgyakorlaton vett részt, amely Minkendorfnál (ma: Szlovákia) az uralkodó és Károly főherceg generalisszimusz jelenlété­ben zajlott le. 65 Az ezred első mustrajegyzéke is Érsekújvárról 1803. augusz­tus 31-ről származik. Ebből kitűnik, hogy a Nádor huszárok összesen 54 fő­nyi tisztikara - 4 törzstiszt, 17 kapitány, 16 főhadnagy és 17 hadnagy 06 - csak­nem teljesen színmagyar volt. 67 Ami korán sem volt általános ekkor már a huszárezredek körében, miután a birodalom más nemzetiségű katonái is szí­vesen szolgáltak a huszárezredekben, sőt szép számmal akadtak a Habsburg Birodalmon kívülről származók is. Többek között ez is jelzi a magyar hu­szárság korabeli népszerűségét és elismertségét. Az új csapattest tisztjei között négy testvérpár is volt, köztük Hertelendy Imre és János az ezredes unokaöccsei. A tisztek többségét egyébként más huszárezredekből helyezték ide, de voltak, akik korábban gyalogezredben, sőt néhányan vértesezredben szolgáltak, végül olyan is volt, aki ebben az ezred­ben kezdte katonai pályafutását. 68 1805-ben esett át az ezred a tűzkeresztségen, és már éltkor első hadjára­tán fényes bizonyságát adta vitézségének és hősiességének. Ebben az eszten­dőben Napóleon hadseregével a délnémet területek szívébe vonult és nagy­szerű manőverrel mindössze két kisebb ütközet megvívásával bekerítette, és Ulmnál (ma: Németország) megadásra kényszerítette október 20-án a Mack táborszernagy vezette császári-királyi erőket, és 25 000 főt ejtett fogságba. 69 Csak kevés császári-királyi alakulatnak sikerült kimenekülni a bekerítés­ből, Hertelendy azonban köztük volt. Közvetlen parancsnoksága alatt ekkor csak az ezred 6 svadronja - október 13-án 570 fő és 561 ló - állt, melyekkel az Ulm körül összpontosított császári-királyi haderő jobbszárnyát képező Werneck altábornagy vezette csoportosításba volt beosztva. 70 Az Illésy őr­nagy vezette osztályt ugyanis még október 11-én kikülönítették. 71 Október 14-én a Duna jobb partján Napóleon teljesen körülzárta Ulmot, így már csak a bal parton lehetett áttörni. A névleges főparancsnok Ferdinánd főherceg ekkor Mack ellenkezése dacára úgy döntött, hogy a lovassággal kitör Ulm­ból. 7a Az utolsó pillanat volt ez, miután Napóleon már ezen az éjszakán még szorosabbra vonta a gyűrűt a város körül, de a főhercegnek, nyomában az őt üldöző Murát-val, még sikerült kitörnie és elérni Werneck hadosztályát, akik­kel egyesülve folytatták a visszavonulást Neeresheim (ma: Neresheim, Né­metország) irányába. Ennek során Hertelendy vezetésével a Nádor-huszárez­44

Next

/
Thumbnails
Contents