Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Illés Péter: A szüreti felvonulások és az egyesületi élet kapcsolatai a 2. világháborúig Vas megyében

haladtak, utánuk a magyar ruhás lányok és fiúk ökrök vagy lovak által vontatott, feldíszített szekerei következtek. Külön a „kisbíró" és az „öregbíró" hintójával, vagy a „bíró"-val és a „bíróné"-val. Mellettük feltűnhettek különféle gyalogos alakoskodók, mint a „csőszlányok" és a „csőszfiúk", a ,Jágerek", a „cigány", a „drótostót" vagy az „ördög".

5 A vasi szüreti felvonulások és részben azok j

elmezes-dramatikus mozzanatairól az 1890 szeptemberében megjelent Vasvármegye cikke nyújtja a legkorábbi tudósítást. Ebben ténylegesen a felvonulásról mindössze a következő olvasható: „A legényegylet aktív tagjai - kik között két mokány kinézésű, makr-apipás csikós lóháton s mintegy 25 csősznek öltözött legény is volt zászló alatt, zeneszóval már délután 3 órakor kivonultak a mulatság színhelyére."

6 A szervező a helybéli katolikus legényegylet volt, amely a „szőllősi kertben »szüret« czimén igen sikerült mulatságot rendezett".

7 1891-ben újabb újságcikk örökítette meg a szombathelyi katolikus legényegylet szeptemberi mulatozását, melyben már a „szüreti mulatság" kifejezés is felbukkan, mégpedig idézőjelben. Érdekes módon a cikk címe „szeptembriális" névvel illette „e népies rihanyást".

8 Az Auer-féle sörkertbe tartó jelmezes felvonulásról ekkor is csak egyetlen mondat árulkodik: ,/1 legényegyleti tagok csőszöknek, öreg- és kisbírónak stb. öltözködve négyökrös szüreti szekéren zeneszóval vonultak a szüret színhelyére, mely csakhamar megtelt nagyszámú közönséggel."^ A 19. század végi szüreti felvonulásokról a Vasvármegye további két, 1895-ben és 1897-ben készült újságcikke nyújtja a legrészletesebb leírást.

10 Ezek szerint 1895-ben a felvontdást már jelentős tömeg várta Szombathely város utcáin és Főterén. A felvonulókat 12 csikós vezette be lóháton, akiket egy tekintélyes, négyökrös „szüreti szekér" követett, rajta „csősz"-nek öltözött fiúkkal és jelmezes parasztlányokkal. Utánuk következett egy hatlovas „vadászkocsi", melynek egyik oldalán dolomit sziklákat ábrázoló installáció, a másikon pedig úgynevezett „ziller tháli", azaz tiroli ház volt látható. Ezen a jelmezes szekéren még két-két „tiroli vadász" és „vadászlány", illetve egy citerával ülő másik „vadász" is helyet foglalt. Őket követte zárásként a „szamárkordé", amin a „kisbíró" és az „öregbíró" utazott. A szekerek után vonult a zenekar az egyleti lobogó alatt, illetve a többi egylettag. A beszámoló szerint a felvonuló menetnek ebben az évben olyan nagy sikere volt, hogy az csak nehézkesen tudott mozogni a megyeszékhely utcáin.

11 Szombathelyen 1897-ben már hat díszes, látványos szekérrel vontiltak a városon keresztül.

ia A felvonulást elől bevezető nyolc „csikós" lovast ez alkalommal a „szamárkodé" követte, rajta természetesen a „kisbíróval" és az „öregbíróval". Utána az említett hat hatalmas, ökörrel vontatott, gyümölcskosarat és hordónyi szőlőt szállító „szüreti kocsi" haladt, melyet a nyolc „csősz" védett. A menetben a harmadik szekér volt az „ipar-kocsi", ezt hat ló vontatta. A kocsi első felében a munkában lévő és »élethű természetességgel 52