Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)
3. szám - ADATTÁR - Papp Júlia: A Rumy-serleg magyarországi története
majdnem ugyanabban az időben is - felveti annak az elméleti lehetőségét, hogy Rybisch - mint a Brieggel szomszédos Boroszló jogtanácsosa (Ratssyndikus) - akár közre is miíködhetett a Rumy-serleg megrendelésében, esetleg ikonográfiái programjának kialakításában is. A klasszikus műveltségű Rybisch miiértését, művészetek iránti érdeklődését kortársai számára is jól példázhatta 1526 és 1531 között itáliai módon (mos italicus) építtetett boroszlói lakóháza, melynek pompás reneszánsz kapuzatát néhány évvel ezelőtt állították helyre, illetve a boroszlói Szent Erzsébet-templom nagyszabású, szintén „mos italicus" készíttetett reneszánsz Rybisch-epitáfiuma (1534-1539). m Heinrich Rybisch fia, az apjához hasonlóan komoly humanista műveltséggel rendelkező, s jelentős műgyűjteményt létrehozó Seifrid Rybisch (?1584), a sziléziai régiségtudomány és történetírás „aíy/a" 86 1569 és 1571 között magyar kamarai tanácsosként Pozsonyban szolgált, két gyermekének, Ernfriednek és Mariannának feliratos-címeres síremléke is az ottani Szent Márton-templomban található. 87 A lappangó Rumy-serleggel az újabb hazai szakirodalom alig foglalkozott, s a néhány ismertetés adatai sem igazán megbízhatóak. Balogh Jolán a Mátyás kori művészetet tárgyaló, 1966-ban kiadott monográfiájában a Rumy-serleget aranyserlegként említette, s kommentár és kiigazítás nélkül közölte a műtárggyal foglalkozó korábbi irodalom azon megállapításait, melyek a serleg Mátyás kori eredetére utaltak. 88 Katona Imre 1972-ben megjelent írásában elsősorban az 1888-ban kipattant sajtóbotrány politikai hátterét vizsgálta, s azt írta, hogy a serleg a 19. század végén a frankfurti városi múzeumba került. 89 Ez az adat, hogy ti. a Rumy-serleget Radisics Jenő 1888-ban a frankfurti városi múzeumban látta, feltehetően a korábban idézett szombathelyi bírósági tárgyaláson elhangzottak félreértéséből ered. Pulszky Károly a Rothschildgyűjteményről mondta azt, hogy az „most Frankfurt város tulajdonát képezi s akárki előtt nyitva áf/". 90 Ebből annyi felelt meg a valóságnak, hogy Kari Rothschild halála után a frankfurti Rothschild-palota „múzeum-szobájában" elhelyezett gyűjteményt a hét néhány napján a nagyközönség is látogathatta. Katona adatát a serleggel foglalkozó későbbi hazai írások is - például Rum község monográfusa 91 vagy a Vas megye kastélyait és kúriáit ismertető Virág Zsolt 92 - átvették, a frankfurti városi történeti múzeum ötvösgyűjteménye vezetőjének, Patricia Stahlnak a tájékoztatása szerint azonban a Rumy-serleg soha nem volt a múzeum tulajdonában. A 15. század végén vagy a 16. század elején juthatott - írta 1996-ban Mosonyi Tamás - „a Rumy család birtokába híres műtárgyuk, az ún. Rumyserleg", 9 * melyet a 19. században Förster Ottó „országos botrány kíséretében Németországba adott el. ' ,9 * Az országos botrány - mint láttuk - csak évekkel a serleg külföldre kerülése után tört ki. A funkciója és kvalitása szerint egyaránt fejedelmi műtárgyra vonatkozó kutatások a reneszánsz ötvösmiívesség, 95 a 16. századi diplomáciai és történelmi kapcsolatok illetve a 19-20. századi műgyűjtéstörténet és múzeumügy területén egyaránt a magyarországi vonatkozásokon túlmutató „európai érde38
