Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)
2. szám - ADATTÁR - Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki kioszk története. I. rész
A jégverem különálló megépítése esetén a söntés alatt kézi pince kialakítása vált lehetővé. A vasidom ablakok helyett, a takarékosság szempontjából, vörösfenyő ablakok beépítését tartották célszerűnek, miáltal 500 koronával kevesebbe került. Az ablakokban csak részben alkalmaztak színes üveget, ami újabb 600 korona megtakarítást jelentett. A Rauscher által kalkulált költségvetés 32 600 korona volt, mely az építőbizottság által javasolt változtatásokkal 3100 koronával lenne csökkenthető. Ám a javasolt bővítéseknek költségnövelő hatása is volt, 1500 korona értékben, így a végösszeg 31 000 koronára rúgott. A bizottságot aggasztotta, hogy ilyen magas összeg kamatait a bérlővel bérleti díj fejében nem fogják tudni kifizettetni. Ezért azt indítványozta, hogy első ütemben csak a középső részt építtesse meg a város. Ezáltal 8000 koronával lehetne csökkenteni a végösszeget. A további bővítést pedig a jövedelmezőségtől tenné függővé. A javaslat egyhangúlag született. 60 Az első leírást a kioszkról a sajtóból kajkjuk. A Vasvármegye hozzájutott a tervrajzokhoz és ennek alapján tájékoztatta olvasóit. ,/1 kioszk alapzata kő, a váza fából épül. A lépcsőlejárat hatalmas tenaszra vezet, mely díszes nagyterembe nyílik. A nagyteremtől Jobbra és balra kör alakban két kisebb pavilion hajlik előre, melyek egyikét zenepavillonnak használják fel. A kioszk homlokzata 40.5 méter hosszú. A terrasz hossza 26.9 méter szélessége pedig 16.76 méter. A nagy csarnok 96 négyzetméter úgy, hogy 300 ember kényelmesen elférhet benne, s így a közönség nincs az időjárás szeszélyének kitéve. A két kisebb pavilion területe I6nv. A kioszk mellékhelyiségeinek beosztása és elrendezése rendkívül kényelmes és valóban dicséretére válik a tervező műépítésznek"*' 7 A költségvetés főbb számairól a lap július 29-ei száma közölt adatokat. Az építés összköltsége 32 632 korona 78 fillér. Ezen belül a legnagyobb tétel az ácsmunka, 7715 korona. Rögtön ezután a kőműves- és földmunka következik 7325 korona összegben. A betonozási munkálatok 4229 koronába kerültek. 1000-2000 korona közötti összegeket terveztek a lakatos-, asztalos- és festőmunkákra. A fennmaradó pénzt a vízvezeték és csatorna építésének kifizetésére fordították. 08 Az építőbizottság szeptember 20-án ülésezett ismét. Ekkor azt kifogásolták, hogy a bérlő részére csak egy szobát tervezett Rauscher. A jövedelmezőbbé tétel érdekében úgy döntöttek, hogy még két lakószobát tervezzen a meglévő mellé a műépítész. 09 Az építés költsége ezzel 35 000 koronára nőtt. 70 A nyár véget ért és a kioszk nem épült fel 1904-ben sem. Az építés ügyében 1904-ben tett lépések és a tervező személye megnyugtatta a közvéleményt, mert 1905-ben is sokkal kevesebbet és sokkal enyhébb hangnemben írtak a lapok az épülő kioszkról. A városi tanács a márciusi ülésén beható vita után egyhangúlag hozta meg határozatát. Javasolták a legközelebb tartandó közgyűlésnek a kioszk felépítését. A költségviselésről is döntöttek: „.Ez összeg a városi alapokból 20 évre veendő törlesztéses kölcsönnel nyerne fedezetet, melyet évi 2400 koronával törlesztene a város. E tervezet szerínt 74