Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

2. szám - ADATTÁR - Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki kioszk története. I. rész

még mindig tetemes tartozásokkal és azok magas kamataival terhelt város az egész lakosság pótadóztatásával próbált pénzügyi egyensúlyt teremteni. A beruházások, némi átcsoportosítás után, folytak tovább. Korszertí közvágóhidat kellett építeni, megfelelő hűtőkapacitással. A tüzérlaktanya és a csendőrkerületi parancsnokság felépítése elodázhatatlanná vált. Az egyik legkényesebb feladat a színház felépítése volt, mely már régóta vajúdott. „Szombathely most egy amerikai jellegű város, melynek keretei megvonvák, de még nincsen kiépítve. "

50 - íita a Vasvármegye Kaffehr Béla által jegyzett cikke az első oldalon. A cikk csak a város anyagi tartozásaival foglalkozott, ám a nagy erkölcsi tartozással nem. Ez volt a kioszk építése. Nem sokat váratott magára az erre vonatkozó hír sem. Január 22-én sietett megnyugtatni a lap a polgárokat és közölte, hogy: „... felállítandó kioszk tervein a városi mérnöki hivatal dolgozik, s ezen épület felemelése is affolyó] év tavaszán kezdetét veszi és be is fejeztetik. "

51 A terv és a költségvetés elkészült. A tervet Báthori István városi másodmérnök alkotta meg.

52 Ezek a tervek az iratok között nem találhatók. A költségvetés az alábbiak szerint kalkulált: Föld, kőműves és elhelyezési munka 8680,62 korona Ácsmunka 6361,05 Bádogos munka 696,80 Cserepező munka 893,17 Asztalos munka 769,40 Lakatos munka 738,89 Szobafestő munka 84,51 Mázoló munka 1475,78 üveges munka 141.90 Vízvezetéki munka 158,72 Csatornázási munka 823,60 Előre nem láthatókra mintegy 3% 624,73 Végösszeg kikerekítve 21 450,00

53 A költségvetés elkészítésével jelentős előrelépés történt. Az első tervről Bodányi városi főmérnök sürgős jelzéssel küldte a polgármesternek a jelentését. Az irat fogalmazványa a költségvetés iratborítójának második oldalán található, 1904. febniár 22-ei keltezéssel. Hangsúlyozta, hogy a tervezet a célszerűség és főképpen a takarékosság jegyében készült el. Kifogásolta, hogy az épület középső része kalitkaszerű és a tető nagy felületei sem szépek. „Tekintettel aira, hogy a kioszk a város legkiesebb pontján a hol csinos villák állanak állandó jelleggel épül, úgy véltük, hogy a takarékosság szemmel tartása mellett is legalább az épület középső része mérsékeltebb esztétikai igényeknek megfelelően lenne kiképzendő, és hogy ha az nem lesz a közelében lévő épületek legszebbike, de beleilljen a természet adta szép keretbe és ne 68