Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

2. szám - ADATTÁR - Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki kioszk története. I. rész

lenniumra elkészült ugyan, de szépítése, bővítése tovább folytatódott.

8 A város egyre terjeszkedett, a polgárság pedig kifele vágyódott a még mindig kissé poros településről. A tuberkulózis ellen küzdők kiadták a jelszót: Ki a szabadba! A zöldterület viszont még mindig kevés volt. „Felismerte ezt a szükséget Éhen Gyula akkori polgármester, aki az 1897-1898-ik évben a Középhegy alatt elnyúló földdarabok kisajátításával oly terület birtokába juttatta a vá• rost, amelyet a szépítő egyesület szorgalmas munkája és szinte erejét meghaladó áldozatkészsége rövid idő alatt kies közkertté, a mostani Szent-Istvánparkká alakított át. (2. kép) Közepén emelkedik a Brenner Tóbiás polgármester idejében épült Kioszk, melyhez gondozott utak vezetnek. A park pázsitját fenyőligetek, tarka bokrok és árnyas fák csoportjai szakítják meg. Az utak mentén kényelmes padok adnak pihenőt..."

!) RÖVIDEN A KIOSZKOKRÓL Könnyed megjelenésű, rendszerint szabad környezetben álló, nyitott pavilon. A török építészetben nyári tartózkodásra szolgáló általában karcsíí oszlopokkal képzett, szellős építmény - a fogalom építészeti szempontú megközelítése alapján.

10 A nyelvészeti oldalról háromféle értelmezése van: 1. Villaszerű kertes vendéglő vagy cukrászda. 2. Rendszerint kör alakíí oszlopos kis építmény szabadtéri zenekarok számára. 3. Elárusító bódé.

11 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint nemzetközi szó. Angolul: kiosk, németül: Kiosk, az olasz nyelvben chiosco. Megtalálható az oroszban és a lengyel nyelvben is. Jelentése mindenhol kerti ház, pavilon; elárusító bódé. A szótár perzsa eredetűnek jelöli meg. Oszmán-török közvetítéssel került az európai nyelvekbe. Hozzánk pedig, nagyon sok szavunkhoz hasonlóan, a németből került át. Első magyar előfordulása az 1818. évhez köthető.

12 A szombathelyihez hasonló kioszkok építése általánosnak volt mondható a korszakban. Szinte minden jelentős város épített kiemelt kiránduló helyein vagy parkjaiban. Budapesten kívül, Tatán, ahol nagyon érdekes módon az angolparkban lévő pálmaház egy részét rendezte be kioszknak a bérlő. Az épület előtt kerthelyiséget alakított ki. A vendéglő-pálmaház a klasszikus kioszk minden isméivévei rendelkezett

1

'

1 Nagykőrösön a Széchenyi fürdő területén volt a kioszk. Az árnyas gesztenyefák alatt álló téglaházacska hangulatos volt ugyan, de semmiben nem emlékeztetett a szellős, áttört, oszlopos nyári pavilonokra. Természetesen itt is fontos szerepet játszott a nagy kerthelyiség.

14 Nem így az egri. Itt a szellős építésű, oszlopos terasz valóban kellemes nyári tartózkodást biztosított. Tornyos középső része és a kétoldali kerek, kupolás csarnok jól mutatta a kor ízlésvilágát.

15 Nyíregyházán a Lengyel-kioszk 1926-ban épült cukrászdának. Csinos kerek faépület, áttört, csipkés-tornyos. Körben asztalokkal és székekkel az oszlopok között. Jellegzetes, szép nyári pavilon volt.

10 58