Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

2. szám - ADATTÁR - Horváth József: Adatok a szombathely-herényi Gothard-kastélv, illetve kúria birtoklástörténetéhez

A periratból kiemelésre érdemes, hogy az első világháború kitörése előtt - közelebbről meg nem határozott időpontban - Gothard Sándor felajánlotta saját tulajdonrészét megvételre feleségének, de az üzlet - amint az itt említett per mutatja - nem jött létre.

17 Végül is az időközben elvált felek vagyonközössége nem e per révén szűnt meg, hanem úgy, hogy a volt nejnek sikerült eladnia az uradalomban és a kastélyban birtokolt tulajdonrészét, amelyet az 1917. március 22-én kelt adásvételi szerződéssel a celldömölki Weisz Kálmán szerzett meg.

18 Ezzel az ügylettel a Gothard-kastély fele idegen kézre került. Ettől kezdődően az események gyorsan követték egymást. Az uradalom és a kastély fent említett résztulajdonosa a szerzeményén már pár hónap múlva, június 28-án túl is adott, miáltal a csurgói illetőségű Weisz Ede lett Gothard Sándor következő tulajdonostársa.

19 A közös birtokosok elég hamar bekövetkezett viszálya perre vezetett, amelyet Weisz indított Gothard ellen, a kettejük közti tulajdonközösség megszüntetésének tárgyában. Weisz Ede 1917. augusztus 14-én benyújtott keresetében ekként adta elő a perlekedés kiváltó okát: ,yAz uradalmi gazdaság - a kastély, a kert, erdő stb. kivételével -jelenleg haszonbérbe van adva ami folyó év december 31 -ével megszűnik. A kastély és az ezzel együtt a bérletből kivett egyéb ingatlanokat jelenleg közös tulajdonos Gothard Sándor úr lakja illetőleg használja és kezeli. Minthogy sem a kastélybani közös lakás használata sem az uradalmi gazdaság birtoklása és kezelése és a jövőbeli hasznosítása kérdésében megegyezésre jutni máig sem tudtunk. ... nevezett tulajdonos társamat felhívtam, hogy a tulajdonközösségünket kölcsönös békés megegyezéssel szüntessük meg és pedig miután sem az uradalom alkatrészét képező kastély és gazdasági épületek a kapcsolatos fekvőségekkel természetben egyáltalán nem, a többi fekvőségek pedig csak nagy értékveszteséggel volnának megoszthatók, felajánlottam tulajdonos társamnak, hogy tulajdon illetőségét megvásárolom, vagy pedig az egész uradalmi birtokot, - aminek értéke 2.400.000 korona - közös önkéntes árverés útján értékesítsük. Tulajdonos társam [ti. Gothard Sándor] ezen ajánlataim egyikéhez sem hajlandó hozzájárulni, miért is kénytelen vagyok ellene ... keresettel fellépni."*

0 Mindezek alapján Weisz keresetében azt kérte, hogy az ügyben eljáró szombathelyi Tövényszék ítéletileg mondja ki a kastélyra - valamint az uradalomra közte és Gothard Sándor között fennálló tulajdonközösségnek bírói árveréssel való megszüntetését. Mivel a perirat a keresetlevél első két oldalának kivételével elkallódott, így nem tudni, hogy a Weisz kontra Gothard ügy miként bonyolódott tovább. Tény azonban, hogy az 1918. március 22-én kelt adásvételi szerződés alapján immáron az egész kastély került bizonyos Böhm Mihály budapesti lakos birtokába.

ai Alig másfél hónap múlva, 1918. április 30-án kelt adásvételi szerződéssel a kastély Purgly János tulajdonába ment át.

22 A kastély végleges idegen kézre kerülésének következtében Gothard Sándor lakhelyéül - egészen 1939. július 14-én bekövetkezett haláláig - a herényi 20. házszámú kúria szolgált. Erről az épületről szól a következő fejezet. 38