Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)
2. szám - MŰHELY - Merklin Tímea: A bábszínház mint „új művészet" helyfoglalása. - Tízéves a szombathelyi Mesebolt Bábszínház -
Az önálló épületbe költözés esélye először 1998-ban merült fel: a magyarországi Domonkos Rend tulajdonába visszakerült volt Derkovits Művelődési Ház alkalmasnak látszott az átalakításra; a rend az előzetes tárgyalások szerint tartós bérletbe adta volna a bábszínháznak, amely a felújítást „lelakhatta" volna. Előzetes becslések szerint 10 millió forint ráfordítást igényelt volna a színházzá alakítás. 16 millió forintot adott volna a város és a megye az átköltözés megvalósításához, de a részletek tisztázásánál a folyamat elakadt. 2002 januárjában alpolgármesteri javaslatra a BM-klub épületét vizsgálták meg abból a szempontból, hogy alkalmassá tehető-e bábszínház céljára, illetve kamaraszínházzal együttműködésben. A bábszínház a terepbejárás után a terv kidolgozására szakértelmét, segítségét ajánlotta, de a tervet a városvezetés felkérése, komoly szándéka híján nem dolgozták ki. A bábszínház 2002 februárjában kelt, a városi önkormányzathoz címzett leveleinek előzménye, hogy még 2001 decemberében polgármesteri megbízás nyomán újra megnézték a volt Derkovits Művelődési Ház épületét, amely akkor már magántulajdonba került. A tulajdonos felújította, és 65 millió forintot kért volna érte a várostól. A kecskeméti Ciróka és a debreceni Vojtina Bábszínház példája nyomán körvonalazódott egy járható út, hiszen előző évben az említett két bábszínház ügyében sikeresen pályáztak városaik a központi költségvetés „helyi önkomiányzatok címzett támogatására", mely közösségi célú felújításra vagy átalakításra kapható. A Vojtina és a Ciróka 200-250 millió forintot kaptak arra, hogy épületgondjaikat megoldják. Debrecenben a mozit alakították át bábszínházzá a címzett támogatás segítségével, Kecskeméten zöldmezős beruházás volt. A szombathelyi bábszínház ügye akkor mozdulhatott volna előre, ha a város megszerzi az épület tulajdonjogát és részletes beruházási tervet készít. A következő évi címzett támogatás elnyerésére, amelyet az országgyűlés ítél meg törvény keretében, az önkormányzat önrészvállalással adhatta volna be pályázatát május elejéig. Ez nem történt meg, de minden évben visszatérő lehetőség. 2003-ban a bábszínháztól véleményt kértek arról, miként lenne kamaraszínházként használható a Kisfaludy utca 1. szánni épület egy része. Leírásuk szerint 1 * a bábszínház teljes egészében odaköltözött volna, és befogadó kamaraszínházként is szolgált volna. Az elképzelésről szóbeli tárgyalásokat folytatott a város és a minisztérium, ismét lehetőség kínálkozott a címzett támogatás megpályázására, de a „bábszínház-kamaraszínház" együtt működtetésének elképzelését a város nem vitte tovább. MIT JELENT MA A BÁBJÁTSZÁS? A bábszínház-kamaraszínház gondolata nemcsak a szombathelyi „nagyszniházi" törekvésekkel párhuzamos, de a bábjáték egyik fejlődési irányával is. A klasszikus illúziószínház mellett - ami a „nagyvilág" kicsinyített és művészi mását hozza létre, eltakarva a játszó színészt - van ugyanis egy erős vonulat a mai magyar bábjátszásban, amely egyre többet bíz a színészi munkára. Jól látszott ez az elmúlt évi kecskeméti országos bábszínházi találkozón, 15 ahol az ország valamennyi hivatásos bábszínliáza szokás szerint a rá jellemző legjobb darabbal képviseltette magát. A szombathelyi bábszínház ?r A titkos /cezt" című darabjával 24
