Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

2. szám - MŰHELY - Merklin Tímea: A bábszínház mint „új művészet" helyfoglalása. - Tízéves a szombathelyi Mesebolt Bábszínház -

A bábszínház nem habom után kiépült, az előző rendszer ideológiájához kötődő, attól örökölt kulturális intézményrendszer és program szolgáltatás része - bár történetiségében ez az állomás megkerülhetetlen, és mai formája, művelői sokat köszönhetnek a művelődési házakban elindult és kibontakozott amatőr bábmozgalomnak -, az albérlői viszony mégis ezt az állapotot konzerválja. A bábszínház a művészi közlés önálló műfaja, nem lehet nem felismerni azt a tényt, hogy a megváltozott világban egyik pillére az „európaivá", polgárivá válni kívánó kultúrának. Az 1990-es évek jellemzője a társulatok önállósági törekvéseinek sikeres realizálása, hivatásossá válásuk. A folyamat napjainkban is tart, hiszen Zalaegerszegen 2004-ben alakult a bábszínház, ígérete van az önálló épületbe költözésre; a pécsi pedig szintén két éve lett önálló, leválva a Nemzeti Színházról. 2005 elején a békéscsabai Napsugár Bábegyüttes vált hivatásos bábszínházzá. A BÁBSZÍNHÁZ NEMCSAK A GYEREKEKÉ A bábszínházak nézőszámát mérő évi mutatók között nincs megkülönböztetve, hogy hány gyermek és hány felnőtt tekinti meg az előadásokat. A Mesebolt Bábszínház évente 220-290 előadást játszik, főleg bérletes formában. Nézőik száma: 32-40 ezer fő évente, a becslések szerint ennek csaknem 30%-a felnőtt. A felnőttek a bérletes előadásokon kívül - ahová egy-két kísérő hozza a gyermekcsoportokat - a vasárnapi előadásokon jelennek meg; tapasztalati tény, hogy ilyenkor a nézők legalább fele felnőtt, hiszen egy gyereket, legalább egy felnőtt hoz el. Van, amelyik felnőttel két-három gyermek érkezik, de az is előfordul, hogy egy gyereket több felnőtt kísér, mondván: a „gyereket hozták". Ez a bájos takarása a színház iránti érdeklődésnek jelzi, hogy a bábjáték túl van a kizárólagos gyermekszórakoztatás lehetőségén. Erie mutat rá a történeti áttekintés, majd a továbbiakban a tanulmány azt vizsgálja, mit jelent ma a bábjátszás, ezen belül az, hogy a szombathelyi bábszínház 1995ben hivatásos - amatőrből profi - társulat lett? Milyen a helyi kultúrában betöltött szerepe, közvetlenül a gyermekek szórakoztatásában, közvetve a helyi kulturális hagyományok ápolásában? BÁBJÁTÉK VAGY BÁBSZÍNHÁZ A rendszerváltás után a társulatok ahhoz a 20. század eleji törekvéshez nyúltak vissza, amelyből a bábjáték színházzá nőhetett volna, ha nem szól közbe kétszer is a háború. A színház alapítási kedv a bábjáték háború előtti polgári vonalához kapcsolható. A 19. század végén, Magyarországon is volt otthoni, családi bábozás. Például Molnár Ferenc leírja, Kosztolányi Dezső említi, hogy volt házi „bábuszínháza".

1 Az a korosztály, amely az 1890-es évek táján volt gyermek, felnőve a lelkes közönsége és létrehozója lett a bábszínháznak a 20. század elején. A házi gyártású vagy külföldről hozatott bábok helyett megszülettek az első adott alkalomra, adott darabhoz tervezett és készített bábok, amiket művészek kiviteleztek, ahogy a jelmezeket, díszleteket is; volt külön ember a világításra, hangtechnikára, zenei kíséretre. Méghozzá nem is 17