Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - IN MEMORIAM - Feiszt György: „Egy igazi őrségi, egy valódi vasi ember". - Róka Gyula (1925-2003)-

IN MEMÓRIÁM „EGY IGAZI ŐRSÉGI, EGY VALÓDI VASI EMBER" - RÓKA GYULA (1925-2003) Bármiről kezdtünk is beszélgetni, egy rövid idő múltán már az Őrségről és Ispánkról folyt a szó, ha Róka Gyulával szóba elegyedtünk. Szomorú dolog arra gondolni, hogy ezek az eszmecserék többé már nem folytatódhatnak. Halálával egy igazi őrségi, egy valódi vasi ember távozott most a helytörténészek soraiból. Róka Gyula elsőgenerációs értelmiségi volt, aid büszkén emlegette paraszti származását és asztalos szakmáját. Számára a család és a szülőfalu volt a minden. Ha az 1950-es években máshogy nem lehetett, akkor „hazaszökött" Ispánkra, amikor szülőfaluját határőrök őrizték és akkor is meglátogatta szüleit, ha aknazárat vagy AVÓ-s kordon telepedett közéjük. Bár állandó lakása Budapesten volt, de a szíve mindig hazahúzta. Felújította az ispánki szülői házat, amely az utolsó két évtizedben ismét a nyugalmat, az emlékezést és a jövőbe vetett hitet jelentette számára. Nyugdíjba vonulása után megújult erővel vette elő az évtizedeken át összegyűjtött dokumentumokat. Publikálta Ispánk két háború közötti állapotrajzát, és hozzálátott az őrségi kitelepítések feldolgozásának, az összegyűlt dokumentumok közzétételének. Örömmel töltötte el, amikor a rendszerváltással ledőltek a korlátok, melyek a világos és igaz beszédet évtizedekig korlátozták. Minden olyan szerveződésben, mozgalomban benne volt, amely nyitottá tette az Őrséggel kapcsolatos kutatást, megjelenést, hírverést, lehetővé tette, vagy előre vitte a szülőföld számtalan értékének bemutatását. Sokat tett szűkebb pátriájáért, de aggódott is érte. Mindenhol szót emelt, ha az őrségi hagyományok vagy a népi építészet emlékeit veszélyeztetve látta. Szomorúan szemlélte a hivalkodó, tájba nem illő, hatalmas építményeket, amelyek szülőfaluját is elcsúfították. Egyik alapítója volt a Vasiak Budapesti Baráti Körének amely a fővárosban szervezte és egybegyűjtötte a megyéből elszármazottakat. Részese volt 91