Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: Egy elfelejtett gyár. - Első magyar hímzőipar Soukup és Korb Kőszegen -

A készletek, illetve a hitelek nagyságát mutató számok szerint korábban sem voltak rendben a gyár ügyei. Az egyre magasabb eladatlan készletek és az igazgatósági jelentések ezzel kapcsolatos állandóan visszatérő mosakodásai pedig arra utalnak, hogy ez nem volt természetes folyamat. Csakúgy, mint a néhány éven belül az alaptőkét is meghaladó hitelállomány nem kívánatos növekedése. A háború kitörése után, a hadigazdálkodás hatására fellépő egyre súlyosabb nyersanyaghiány végképp megpecsételte az üzem sorsát. Csökkenteni kellett a termelést, majd az 1916-os évben teljesen leállították az üzemet. A válság az érdekeltségi körbe tartozó csehországi és voralbergi üzemeket is érintette, bár utóbbiban, a háborúban részt nem vevő, gazdaságilag jobb körülmények között levő Svájc közelsége miatt, még fenntartható volt a termelés.

80 Az öltések számában mért teljesítmény is nagyjából az előbb vázolt képet mutatja. 1909-től a termelékenységet jelentősen emelte az automata hímzőgépek üzembeállítása, ezek azonban nem mindig tudtak olyan minőséget biztosítani, mint a gépi segítséggel, de kézzel varrott hímzések, ezért eleinte csak raktárra termeltek. Az 1912. év a legmagasabb teljesítményt hozta (72 millió öltés), de a készárut nem tudták eladni. Az utolsó jelentős termelési év már csak a töredékét hozhatta ennek (1916 - 2 millió). A későbbiekben kissé növekedett a kereslet, ahhoz már nem volt elég, hogy a termelést újra lehessen indítani, de a korábban felhalmozódott készletektől sikerült megszabadulni, és végre a hiteleket is lehetett törleszteni. Ujabb reményt adott a cég átmentésére, hogy elkezdtek kereskedni profilba vágó, de idegen gyártmányú termékekkel. így a háború - akkor természetesen még nem tudottan - utolsó előtti évében, 1917-ben már kisebb nyereséget is felmutattak. Azonban az újabb hadigazdasági megszorításokat máinem bírta ki a részvénytársaság, úgy döntöttek megszüntetik a céget.

81 Az 1918. augusztus 12-én tartott közgyűlésen ezt elfogadták a részvényesek. A felszámoló Hugo Soukup lett.

8a A végelszámolásból befolyó pénzek elosztásáról nem tudunk, mert bár a cégbíróság egészen az 1920-as évek közepéig küldözgette Bécsbe a felszólításokat, hogy adatszolgáltatási kötelezettségüknek tegyenek eleget, de érdemi választ nem kaptak. A végleges megszüntetésre 1926-ban került sor, amikor a bíróság automatikusan törölte a nyilvántartásból.

83 Azt tudjuk, hogy a gépeket Soukupék vették át és szállították Graslitzba. Mondhatnánk azt is, visszatért a vállalkozás indulóhelyére. A gyárépületek egy részét a háború elején egy évig hadikórházként vették igénybe,

8

* 1916ban bukovinai zsidó menekülteket helyeztek el benne.

85 Az ingatlant 1917-ben megvette az Eisner-féle nemezgyár 320.000 K-ért,

80 amely cég aztán - szintén külföldi (főleg osztrák) tőkével - létrehozta az Első Nemez-, Posztó- és Fezgyár Rt-t. Az épületekben posztógyári részlegüket rendezték be.

87 76