Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - Németh Tibor: A költőfejedelem és a szürke eminenciás. - Berzsenyi Dániel és Kis János párhuzamos életrajza -

Strohmayer Adolf Józsej metszete szinte nem is törődött vele: bezárkózott és nagyritkán csak a Rózsa kávéházba vagy a színházba látogatott el. Arról, hogy beszélgetésük mégsem maradt hatástalan, Berzsenyi 1820. december 13-án, több mint három évi hallgatás után Kazinczyhoz írott, megrendítő levele tanúskodik: „Nem látogattad meg haldokló barátodat; ime annak árnyéka meglátogat Téged! Ainyéka, mondom, mert az a lélek, mellyel Te valaha annyit vesződtél, többé nints. ^

55 Kazinczy aggódik iránta, de forró szeretetének hangoztatását megpróbálja összeegyeztetni a Kölcsey recenziója iránti elismeréssel. Berzsenyi érzékeli ezt a kettőséget és egészen 1829-ig nem íil Kazinczynak, akkor is csak azért, hogy finoman elutasítsa felajánlkozását versei harmadszori kiadására. Kis Jánost 1825-ben felkereste Széchenyi István Sopronban: a díszes Széchenyi-palotából sétált át a mágnás az egyszerű lutherámis paróchiába. A jelesebb vendégeket - pl. Kazinczyt és Wesselényit is - az emeleti, díszesebb fogadószobában látta vendégül a püspök. A gróf ismertette vele a tudós társasággal kapcsolatos terveit és bemutatta Kisnek a lovakrúl írt munkájának kéziratát is. Széchenyi István híres felajánlása 1825. november 3-án történt az Akadémia javára. Alig egy héttel később Kis János lelkes levélben üdvözli a kezdeményezést: ,JS<áes attya Nagyságodnak, Széchényi Ferentz tsak taplóba gyújtotta be a tüzet, de Széchenyi István 200 ezer ft-nak a Haza oltárán való letételével lángot gyújt, melly a Magyar nemzetnek jövendő fényét valóságosan eszközölheti."^

6 Érdekes felidézni Berzsenyi, azaz talán stílszerűbben „Dani uraság" véleményét is az Akadémiáról Széchenyinek írt levele alapján: „Az Akadémia is nagy dicsősége lett volna Hazánknak, de ha az oda szánt pénzt gyakorlatibb intézetekre fordítja Méltóságtok, veszteni nem fogunk. A Tudományok métsek az éjben s gyakorlat nélkül csak koporsói métsek."

57 31