Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

3. szám - ADATTÁR - Káldos Gyula: Egy néptanító életének fő állomásai. - Szakály Dezső (1903-1979) -.

kes szervek csak ott engedélyeztek volna, ahol azonos fajtajellegű szőlőből készül a bor. Ugyanis óriási gond volt akkoriban az értékesítés. Dezső bácsi ezért javasolta az egységes, e tájra jellemző bor nagybani előállítását, mert a piacon csak így lehet megmaradni. A mai kutatók, nemesítők is ugyanezt mondják. A kísérletekkel Szakály Dezső a következőket hangsúlyozta: akinek rizlingje van, és elégedett vele, az tartsa meg, aki viszont új telepítésen gondolkodik, annak az új fajtákat ajánlotta. Sajnos, az olaszrizlingés gazdák félremagyarázták Dezső bácsi szándékát, azt terjesztették róla, ellensége az olaszrizlingnek, azzal vádolták meg, hogy kiakarja irtani a Ság hegyet.

38 A meghökkentő támadást nehezen emésztette meg. A mindenkor másokért, a kisebb-nagyobb közösségekért munkálkodó ember nem értette, hogy értelmes emberek, köztük akkori funkcionármsok miért nem képesek a jövőbe látni. Hitében rendült meg, s az erős akaratú, sokat dolgozó idős ember - bár mindig vallotta soproni igazgatója gondolatát: erős akarattal király is lehet az ember - kezdte feladni a küzdelmet, olyannyira, hogy az első vevőnek eladta a felííjított szőlőt - évtizedes munkája gyümölcsét. És kezdte feladni a betegségeivel folytatott hosszít küzdelmet is - hamarosan ágynak dőlt. Ekkortól nem a Ság hegyre honosítható szőlőfajtákról írt, hanem kezdte papírra vetni az élettől, a szeretteitől, a barátaitól búcsúzó versei - kissé még mindig bizakodó - sorait. Megjegyezni kívánom: hogy annak idején a szőlő politikafüggő volt. Amikor a háztáji gazdaságok kialakultak, a szőlővel is rendelkező gazdák ragaszkodtak a szőlőhöz, de a szántóhoz is. Miután a háztáji teriilet kötött volt, a szőlőt a család, a rokonság között megosztották. így a szőlő „egyben maradt'", és a szántó is megmaradt. Most amikor a hegyközségek újra megalakultak, megint a területnagysághoz kötötték a tagságot, s hogy ne kelljen fizetni, tovább osztották a szőlőt. így napjainkra több mint 2000 tulajdonos van, és az nagyban meghatározza a hegy jövőjét. Vannak jelek a teriilet koncentrációjára, de ez nagyon lassú folyamat. Évek óta nem hagy nyugodni a gondolat: mi történt Szakály Dezső kiváló szőlőjével, vendégváró szívpincéjével. 2003 nyarán az új tulajdonostól sikerült megkapni az üres pince kulcsát. Körülnéztem a pincében és környékén szomorú látvány fogadott. A régi híres szőlő az enyészeté, a kőből épült pince vakolata kívül és belül omlik. Szerencsére a falba vésett szívek állapota még jónak mondható, a nevek olvashatók a gipszlapon. Dezső bácsi egyik alkalommal 100-200 híresség nevét említette a sok száz, talán ezernél is több név közül - politikusok, írók, művészek, kutatók és ismerősök férnek meg egymás mellett jó barátságban Ausztráliától Kanadáig. Olyan különlegesség ez, amit védeni kellene, mindenképpen meg kellene menteni az enyészettől. Gyakran hallunk a borturizmussal kapcsolatos tervekről. A Ság hegy fellendítésére az egykori híres Szakály pincénél jobb ajánlólevelet el nem tudok képzelni. <S^