Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

3. szám - ADATTÁR - Káldos Gyula: Egy néptanító életének fő állomásai. - Szakály Dezső (1903-1979) -.

Igaz, életének első feléből valók a csak részben ismert versei, 1945 után nem találkoztam közölt versével, ami nem az jelenti, hogy nem is írt. Erre ntal a Vasi írók csoportjával tartott kapcsolat, amelynek tagjait gyakran látta vendégül pincéjében. Dr. Kuntár Lajos hangulatos írásban számolt be egy ilyen kirándulásról az 1950-es évekből. Káldi János 1964-ben egyik legszebb versében emlékezett Szakály Dezsőre. A vers - mint kedves emlék - bekeretezve, jól látható helyre, a többi becses emlék mellé került a pinceszoba falára. Nem tudni, hogy időközben mi kallódott el a személyes iratokból miután Szakály Dezsőné, férje halála után, lányához költözött. Dala József megkeresésére válaszolva, akkor töredékes anyagról írt. Ilus néni halála után azonban gyermekei rendezték a rájuk hagyott viszonylag nagy mennyiségű iratot, s ebből bocsátottak rendelkezésemre jó néhányat, mint már az elején említette. Verseinek számát nem ismerjük pontosan. 1933-ban a Kemenesalja című újságban felhívás jelent meg: „Szakály Dezső 70-nél több versét tartalmazó kötetére 2 pengő 50 fillérért elő lehet fizetni" *

x Ilyen kötettel nem találkoztam. 1933-ban jelent meg a Magyar Akarat! című, hazafias szavalókórusokat, verseket, dalokat tartalmazó kötete a Királyi Egyetemi Nyomda előállításában. Mindössze egyetlen példányt sikerült felkutatni néhány éve, a feltehetően csonka példány megmaradt 79 oldalnyi terjedelmében 37 vers van. A teljes kötetről, amely 48 verset foglal magába, a dolgozat írása közben kaptam információt gyermekeitől.

22 A verseskötet szerzői kiadás, minden jog, a zenésítés joga is a szerzőé. A szerző közéletiségére vall, hogy az iskolák, az egyesületek, a cserkészalakulatok és a dalosegyesületek a nyilvános előadások jogát a könyv megvételével megszerezhették. A kötet első részében szavalókórusra feldolgozott hazafias, a kor irredenta szellemének megfelelő hangvételű versek találhatók. A további négy főcím alatt további hazafias, egyházi, majd szép számmal lírai versek vannak az aratásról, az otthonról, a szerelemről, az évszakokról, a Ság hegyről, a később megzenésített témákról. Néhány vélemény Magyar Akarat! című kötetről, főként a szavalókórusról.

23 Ébresztő. „Örömmel üdvözöljük az új könyvet, mely ésszerű beosztásánál fogva is alkalmas arra, hogy egyesületeink minden nagyobb erőfeszítés nélkül betanulhatják a kórusokat." Dunántúli Népművelő. ,J^íint úttörő munkára mi, Vas megyeiek annál is büszkébbek vagyunk, mert írója is Vas megyei... Azért nevezem én a munkát úttörő munkának, mert új irányban a magyar irodalom elég szegényesnek mondható. A szavalókórusok a tömeghangulat irányítói lehetnek, mert szinte döbbenetes erejű hatást gyakoiolnak a hallgatóságra.'''' Néptanítók Lapja. ,,/1 költeményeknek szépsége és nevelő hatása mellett figyelemreméltó értéke, hogy minden hazafias ünnepi műsor keretébe könnyen beilleszthetők." Részlet Kalma Pál budapesti evangélikus tanítógyíílésen tartott előadásából: „Hallottam már sok beszédet és olvastam sok írást a magyar igazságról. 68